Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Bordézsma - Jegyzetek
- 222 Ezzel az ismeretlen (olvashatatlan) illetőségű plébánossal kezdődő bortermelők csak extraneus szőleik tereléséből adtak dézsmát. Az eredeti conseriptiékat nézve persze nem Felnémet, hanem a termelési helyszín: Eger, Szőlőske, Tárkány lajstromaiban szerepelnek. Felnémeti származtatásuk sokszor nem több valószínűsítésnél, annak alapján, hogy másutt a környéken nem ismertek neveik, de az említett 3 településen a felnémeti gazdák domináltak az extraneusok sorában. Ugyanis az összeírok eredeti utalásai nem egyértelműek. Egerben csak "forenses" gyűjtőfogalom alatt sorolták fel őket, Tárkányban "forenses de Felnemeth et Chegled" pontosabb körülhatárolást tettek. Szőlőskén pedig egy olyan bizonytalan jelölést, hogy - jóindulattal - legfeljebb az ottani 131-151, sorszámokkal közölt bortermelők tekinthetők helybelinek. (Lásd a Szőlősk e falunévhez kapcsolódó 84) és a 88) számú jegyzeteket!) — Igazolhatóan felnámetiek az alábbiak közül azok, akiket Felnémet gabonajegyzékének a 6. oszlopban látható sorszámaival kétségen felül azonosíthattam. A "legingatagabb" felnémeti lakosok, minthogy Szőlőskén a decimátorok a ceglédi származású csoportban írták őket össze, viszont lo Felnémeten biztosan szőlőbirtokos gazda között, Vö, a 87) jegyzettel! Tárkányban is kát szőlőhegyen birtokolt; a Középhegy és az Istvánbos extraneusai sorában egyaránt, A két névhez kapcsolódó dézsma- s részben ternésrovatok felcserélését utólag jelezték az összöírók; eszerint korrigálva közlöm az adatokat. Az összeírok ebben a formában nem summáztak, Felnémetet és Ceglédet együtt adták össze, az extraneus szőlőket nem számíthatták be és ötöddézsma bevétellel számoltak. További eltérés adódik a 3rovatban abból, hogy kétes esetben én a termésből, nem pedig a gyakran kerekített ötödből számítottam ki a tizedrészt, — Az eredeti bevételi és kiadási összesítést lásd Cegléd bordézsmája után! Valójában Felnémet és Cegléd együttes summázata. "Ad bibitum et hospiti prae.,. (olvashatatlan szó) cubuli 2". Szőlőske borjegyzékén külön csoportban a ceglédi lakosokat, bár nem teljes megbízhatósággal (vö, Szőlőske borjegyzéke 9 8~13°, sorszámaival <JS a 87) jegyzettel), Joannes Paxi pedig olyan kivételnek tűnik, akit a decimátorok szőlőskeinek minősítettek, de ritka neve csak Cegleden azonosíthato. Csak extraneus szőlei után fizetett ötöddézsmája ismert; a ceglédi összeírásban csak neve olvasható, üresen hagyott rovatokkal. Lásd az 59) jegyzetet.! Nem lehet egy személy az egri Stephanus literatus-szal, akit a gabonajegyzék 4. és a borjegyzék 30. sorszáma alatti szeieplése is oda honosít. Ceglédi írástudó társa pedig nem lehetett egri, nemcsak erre vonatkozó utalás híján, hanem mert Szőlőske borjegyzéke (lol. sz,) kimondottan Ceglédhez sorolta. Feltételezem, hogy a ceglédi határban voltak szőleik, mert e jegyzék végére sorolták őket. Szóba jöhet esetleg mág felnémeti illetőségük, mivel e két helységet együtt írták össze és summázták. Az itt következő 8 személy csak extraneus birtokai után adózott. Biztosan ceglédiek, mert Szőlőske összeírásában így szerepelnek és neveik az Egri Völgy más településein nem lelhetők fel, Tárkány a bordézsma szedésében-regisztrálásában önállóbb egység mint a gabona-, ill, állattizedek jegyzékén, ahol összevonták Felnémettel és Cegléddel, Lásd az Egri Völgy gabona- és méhdézsmája utáni 41) jegyzetet! Kulcsár volt tehát, s amúgy bortizedet adott Ostoroson, a Heves megyei extraneusok között (17. sorszám) , Lásd az 53) jegyzetet! Ritka tárkányi származású extraneus szőlősgazda lehetett Szőlőskén (ott: 59. sz.), ha ő volt az egyáltalán és nem egy felnémeti névrokona. Ti. más tárkányi lakos hasonló expanzivitásáról nem árulkodnak a dézsmajegyzékek, s (SzőlőskéveJ együtt) inkább saját határa volt a környező települések, főként Felnémet és Cegléd terjeszkedési területe.
