Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Bordézsma - Jegyzetek
- 221 Lásd az Egri Völgy gabonadézsma jegyzéksora utáni 18) jegyzetet! Nevükkel még egyszer találkozunk a "Secunda" vagy az "Ultima Platea"-n, s közel sem kizárt személyes azonosságuk. Egri köblökkel telimért hordóik térfogata ezt legalábbis nem cáfolja, ha ilyen módon feljegyezték termésüket is. Én összevontan tizedeiket, de külön sorba írásukkal nem zárom ki elválasztott kezelésüket sem. Lásd a 12) jegyzetet! Őket nem mertem feltételesen sem azonosítani, és a statisztikai számításokhoz adataikat összevonni. Felnémet gabonaösszeírásában jóval utóbb, Johannes Siketh nevével (ott a 88., itt a 24-7. sorszámmal) kezdődik a folyón túli rész, ami a borjegyzéken lényegében az Ultima Platea-nak felel meg. A bordézsma szedése szempontjából - a szőlők avagy a pincék fekvése szerint? - a folyón túlfekvő terület így 4 kisebb egységre bomlott: 1. egy külön megkülönböztető nevet nem kapott részre, 2. a "Media Piatea", 3* a "Secunda Piatea", és 4. az "Ultima Piatea" térségekre. — Vö. a 44) jegyzettel! 5 x 11 köblös hordója + 5 köböl terméséből ez a tizedmennyiség következik. Az ötöd rovatában ellenben "ccb 1" olvasható. A cubulust rendszerint cb-nek rövidítette az összeíró, s a termés ötödrésze csak abban az esetben jön ki, ha az "1 ccb" 12, azaz egy tucat cubulust jelzett. A gabonalajstrom lé. sorszámú Gregorius Powoch névírása talán félreértése a "Kowach"-nak. A név nem ismeretlen Egerben, sőt Tárkányban sem, akik hihetően nem azonosak (vö. 12) jegyzettel), másrészt — ahol volt, ott — a Szőlőskér'' művelt szőlőt felnémeti lakosnak tulajdonítottam, mivel ott Felnémet extraneus "csápjai" voltak a legkiterjedtebbek. Hasonló nevű családfő Tárkányban és Felnémeten is volt, de nem az extraneusnak írtak között. (Ha volt külbirtoka Szőlőskén, azt "többségi alapon" felnémetinek tudtam be. Stephanus Tulka utódjaként avagy az előző sor folytatásaként egyformán lehet értelmezni. A statisztikai számításoknál mindenesetre összevont tizedük kapott helyet. Termésadata olyan ingatag léptékű (o,5 köböl), hogy ötöddézsmáját vettem alapul (o,5 köböl + 3 pint). Szabó Demetert ismerünk Nagytályáról is, önálló háztartásfőként, továbbá az Ostoroson extraneus birtokosok között, akit pedig a földrajzi fekvés alapján inkább vélhetünk azonosnak a nagytályai lakossal — lásd Nagytálya borjegyzékén a 155. sorszámnál. Előbukkan a név Felnémeten és Cegléden is, de itt is, ott is helybeli lakosnak minősítve, úgyhogy nem látok alapot azonosításukra. Hasonló néven két adózó családfőt ismerhetünk meg Szőloske borjegyzékén (a lo8. és 117. sorszámoknál). Egyikük minden bizonnyal Ceglédről származott (lásd bor jegyzéke 18. számát). Szőlőske conscriptio-ja mindkettejüket ceglédinek ajánlaná, de az extraneus-környezet ismeretében a lló. sorszámtól a felnémeti lakosok különösképpen domináltak. A szőlőskei idegen birtokosok személy szerinti összekapcsolása e forrásközlésben mindenképpen önkényes; én a második szőlőskei adófizetőt vettem azonosnak a felnémeti "Borros"-sal, s sorrendben az előbbit tekintettem ceglédi illetőségűnek. Termés- és dézsmarovatai ismeretlen okból üresek. Ilyen nevű adózó Nagytályán is volt (borjegyzékén: 39. sz.), de az extraneus birtokosok között a felnémetiek voltak uralkodó többségben Szőlőskén és Egerben egyaránt. Felnémeten nem jeleztek fel általa adott dézsmát, csak a névsorban szerepel. Megjegyzendő, hogy 1548-ban Tárkány gabonalajstromán található ő vagy névrokona ( Dézsmajegyzékek, 1548 . 28. p.). Szőloskén 0 szedte be a bordézsmát ugyanebben az évben. Elképzelhető, hogy e módos gazdának volt is ott külbirtoka, de annak adója alól exemptálták.
