Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Bordézsma - Jegyzetek
- 139 JEGYZETEK Atihoz képest, hogy a distr ictus viszonylag zárt egység, meglepő, hogy M.Kiss Istvá n a "lé. századi dézsmajegyzékek" c. forráspublikációjában (Bp. 19éo, 94-95- PP-) két, a debrővölgyi kerülethez soha nem tartozó települést is ide sorolt. Ezek: Tihamér és Tárkány, amelyek borjegyzékei tényleg csak a gazdasági (extraneus) kötelékeken keresztül sorolhatók a differenciálódó Egri Völgy egységbe, de aligha található bármilyen — földrajzi, közigazgatási stb. — érv a debrővölgyi kerületbe történő besorolásukhoz. Vö. az Egri Völgy borjegyzékeit követő 77) és 92) jegyzetekkel! Semmi közelebbit nem tudunk róla. 3o budai iccés egri köböllel az első 4 faluban, a lé iccés kassai (helyben: gyöngyösi) mértékkel a districtus Verpeléttel kezdődő 3 utolsó falvában mérték a dézsmabort. A kettősség tükröződik a dézsmaszedők végső összegzésében is. — A meszely mérték, mint az icce fele csak Hevesaranyoson bukkan fel. "Zent Jánoshoz való dezma (s új sorban) Demyend falva", majd "Kerecyend, Pazmad, Debrew faluabol" származók következnek. A demjéni bortized bizonyosan a Szt. János sast címerállatul használó egri káptalant illette, de kérdés marad: Kerecsend, Pázmánd, Debrő is hasonlóképpen volt-e kötelezve? A dézsmaszedők végösszegzésénél nem látszik különbség a districtus utolsó 3 és első 4 falva között; a képtalan mindkét településcsoportból "szimpla" quartát kapott. — Ideillő, avagy más kérdés, hogy az első 4 helység egri, az utolsó 3 kassai-gyöngyösi köbölben adta tizedét (lásd a 2) jegyzetet), s a mértékek írásmódja is magyarosabb az első településcsoportnál: "kebel, ychye - yche". A két névhez kapcsolódó tizedadatot egy sorba írták, de aligha értelmezhetők egy termelőegységnek. Az összeíró 25 köböl + 5 icce összeget, azaz 31 iccével többet mutatott ki eredményül. A decimátor ezúttal kevesebbet: 8 köböl + é iccét (= 24é icce) számolt, pedig legfeljebb az utolsó adótétel olvasata vitatható 2, ill, 2,5 között. Sem a gabona-, sem a borjegyzék nem ad jelzést a külbirtokosságra, ám a névazonosság mellett Tófalu és Debrő szomszédsága is valószínűsíti az extraneus — avagy közös — szőlőbirtoklást, A tizedadatok az ő sorában és Cer Balas-éban egyaránt olvashatók, de közelebb fekszenek az utóbbihoz, ezért számítottam oda. Lásd a debrővölgyi gabonajegyzéket követő 11) jegyzetet! Lásd a 3) és 4) jegyzetet! Neve alapján lehetne olyan debrői lakos, aki extraneus szőlőt birtokolt Verpeléten, de túlságosan kivételes esetnek tűnik, ezért nem azonosítottam őket. Neve megtalálható Egerszalók gabonajegyzékén, a személyazonosság azonban kétséges. Vö. a gabonajegyzék utáni 19) jegyzettel! Verpelét, Bátor és Hevesaranyos tizedeit a dézsmaszedő csak együttesen összegezte 93.5 köböl + 5 icce értékben. Számításom szerint ez téves, mert 94,5 köböl + 8 icce lenne a három település dézsmálnak összege. Lásd a gabonajegyzék utáni 30) jegyzetet !
