Dézsmajegyzékek – Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1549 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 3. (Eger, 1988)
Gabona és méhdézsma - Jegyzetek
- 127 JEGYZETEK Ambrosius Literátus, ill. diák néven gabona- (71. sz,) és bordézsmát (211. sz.) is adott lakóhelyén. — Valentinus Nagh, aki a patai és nagyhevesi kerület báránytizedeit is begyűjtötte, leginkább egri vagy felnémeti lehetett, de gyakori neve egyetlen districtusban sem ismeretlen (itt: Alattyánban és Cserőközön fordul elő), "Apum redemptio per denarium 1." — Ritka dolog területünkön, hogy ezt az átváltást tételesen megtudhatjuk a jegyzék első lapjáról. A kaszált gabonát váltakozva regisztrálták a kétféle területmértékkel, s nem tettek közöttük különbséget a megváltás összegét tekintve sem: "Jugera sive falcatura pro denaris 6. Sed in Alatt'yan, Hewes et Zazbersk restent falcaturas," — Ti. e 3 településen nem váltották meg pénzen a kaszásokat. Ebbe a rovatba iktattam a csak Egerfarmoson jelentkező "vernalium" jelzős terméknevet, annál is inkább, mert általában olyan összefoglaló elnevezésként tűnik fel a nagyhevesi districtusban,amely alkalomadtán — pl. faluösszegzésekkor — helyettesíti a régióban elterjedt árpa speciális "ordeum" nevét. Mindazonáltal az egyedi adózóknál zárójeles v-vel jelzem felbukkanását, "Quarta de Heyce'y" — érthető úgy is, hogy egy Hejcey nevű személy (plébános?) osztályrésze. — Továbbá: a mondat Farmos és Poroszló jegyzéke közé íródott, azaz bármelyik településre-vonatkoztatható , Poroszlóiván (Borsodivánka) az előző esztendőben a puszta falvak közé sorolódott (Dézsmajegyzékek,..15.M._ 14o, p.). Itteni összevonása Poroszlóval aligha bizonyítja újratelepülését, inkább az lehet mögötte, hogy az erőteljesebb Poroszló kezdte művelni elhagyott határát. "Ad vadum servit", tehát vízi szolgálata mentesíthette a tizedfizetés alól. "Structori acervi" megjegyzés szerint az ő tizedét kaphatta közvetlenül az asztagrakó, s ez az az 5 kalangya szerepel Poroszló; végelszámolásánál is. Az őszi gabona kivételével összegzésünk egyezik a dézsmaszedőkével, A "fruges" summáját ők azonban 239 kalangya + 2 kévében számolták, azaz 4é kévével többet regisztráltak. Lásd az 53- sorszámú tizedfizetőt, ill. a 8) jegyzetet! "Quarta archidiaconi" megjegyzés szerint Tepély és Kőtelek (őszi gabona-) tizedét a főesperesnek utalták. Az idegen birtokosokat jelző szót ezúttal nem táblázatosan kiemelve, hanem a "margóra", az utolsó 7 név mellé írták a conscriptio-ban. — Az összeírok vagy ebben az évben, vagy 1548-ban voltak pontatlanok, mert akkor hármójukat (Emericus Nagh, Valentinus Tolnay, .Vrbanus Nagh) nem tekintették extraneusoknak, a másik 4 fő pedig hiányzott a névsorból (P ézsmajegyzékek. 1548 . 13o. p.), — Ha tényleg extraneusok, akkor nem könnnyű lakóhelyük megállapítása; Joannes Boros Kömlő bárányjegyzékén, Andreas Nagh Dormándén, Emericus Nagh Alattyán gabonajegyzékén szerepel, a többiek nem azonosíthatók a districtusban. Lehetnek Borsod megyeiek is (Mezőkövesdről stb.), ezért merészség lenne — nem túl ritka — neveiket Heves megyei távolabbi régióban egyeztetni, A dézsmaszedők ezt nem számolták ki. Bizonyos Mátyás deák, számtartó járandóságát fizették Kömlő tizedeiből. Valószínűleg extraneus szántója volt Tepélyen — vö, a 12) jegyzettel.
