Németh Gábor: Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642–1710 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1991)

Irodalom

10. [Kívül:] Kopasz Tamás malombéli eladott portiójáról való öröklevél. Anno 1658. Die 30. Mensis Septembris. Én Kopasz Tamás, Gyöngyös várossában Heves vármegyében lakozó, az én feleségemmel, Szekér Ersébettel együtt, vallom ez levelemnek rendiben és magunkra vállalván született és Isten jóvoltából születendő utriusque sexus maradékinknak aszerint közel és távol való atyánkfiainak és rokoninknak, kiket ez ide alább való deciaráit dolog valami módon illetne, avagy illethetne, terheket. Adgyuk tudásokra mindeneknek az kiknek szükséges, hogy mi bizonyos és eltávozhatatlan szükséginknek, kiváltképpen török inségiben és fizetésiben esvén, annak megfizetésiért adtuk el ezen megirt vármegyében és városban lévő malombéli negyedrész rata portiónknak fele részét, mellyet ugyan annak előtte ő kegyelmeknek zálogban kötöttem volt legelsőben, úgymint ezen városban és vármegyében lévő Gyöngyös várossában lakozó evangelicus státuson lévő eclesiának, azon megnevezett malombéli portiónk vagyon az Csapó uttcában Pellio István háza végiben, melly malom örökségnek mostani osztályos gazdái ugyan ezen fellyebb megirt evangelicus státuson lévő eclesiabéli emberek és nemes Koncz Pál uraimék s néhai nemzetes Bornemisza Albert özvegye, Szabó Kata asszony ő kegyelme. Adtuk penig fellyebb megirt vármegyében és városban lakozó evangelicus státuson lévő eclesia számára flor. ötszáznyolcvan forinton, melly megirt summa pénzt mi is felvévén, statim et defacto per manus bocsátottuk ő kegyelmeknek az praespaecificált és örökben adott malombeli portiónkat, ilyen okkal, hogy aszt a modo in posterum successivis semper temporibus, mind magok s mind penig maradékjok, mint örökben adott örökségeket örökben birhassák és épithessék, sőt hasznát is vehessék ő kegyelmek. Adtuk penig megmásolhatatlanul és visszahihatatlanul, magunkra és utriusque sexus maradékinkra vállolván, hogyha ő kegyelmeket és az ő kegyelmek maradékit ezen malombeli portiónknak szabados uraságában és békességes bírásában valami törvénnyel háborgatná és háborgatni akarná valaki, tartozunk mind magunk s mind utriusque sexus maradékink magunk kölcségivel és fárattságával megoltalmaznunk. Melyet ha sem mi, sem utriusque sexus maradékink nem cselekednénk, avagy cselekedni nem akarnánk, tehát adunk oly tellyes hatalmat magunkról ő kegyelmeknek és az ő kegyelmek maradékjoknak, hogy tulajdon csak ezen fassionális levelünk erejével, egyazon vármegye viceispánnya commissiója mellett, mellyben akkor országunk comperiáltatik, az Magyar Országi Corona alatt, egy szolgabírót és esküdtet, etiam sine exmissionalibus comitatus házoktul kivihessenek és akármi névvel nevezendő javainkból a megirt summa pénzig és azon execution erogalandó illendő expensájokkal magoknak reális et finális executiot vetethessenek es vehessenek ő kegyelmek. Melly exequalandó jókat is addig bírhassanak ő kegyelmek, mig az promemoralandó summát es expensát le nem tesszük és teszik abseissis omnibus juridicis remediis iurisfatitionumque[!] temporibus. Melly praemittált fassiónknak hasonló vigora legyen, mintha tulajdon captalanban avagy conventben emanáltatott volna, mellyet semminemű praetextus alatt coram aliis 45