Németh Gábor: Gyöngyösi testamentumok és fassiólevelek 1642–1710 - A Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1991)

A kiadás elvei

A kiadás elvei A kiadványban a testamentumok és a fassiólevelek sorszám alatt, időrendben követik egymást. A szorosan vett időrendtől csupán egy alkalommal, Heder Borbély Mihály és felesége testamentumánál tértünk el (33., 34. sz.). A két testamentum ugyanis nemcsak tartalmilag kapcsolódik szorosan együvé, hanem közös megyei átiratban maradtak fenn. A sorszámot az egyház levéltárának a XVII. század végén történt rendezésekor az iratok hátoldalára felvezetett tartalmi megjelölés követi, ez mintegy fejregesztaként szolgál. A testamentumok szerkezetét követve ez után a dátum következik. Abban az esetben, ha a dátum mégsem a testamentum vagy a fassió elején található, esetleg sérült vagy hiányzik, akkor azt zárójelben közöltük. A protocollumból vett forrásoknál első helyen [ ]-ben a tartalmi megjelölés, majd a protocollum lapszáma (recto, verso megjelöléssel) és az évszám következik. A szöveg átírási elveinek kialakításánál az eredeti mind hívebb közlésére törekedtünk. Egységesítésre és változtatásokra az egyes források következetlen és eltérő színvonalú írásbelisége következtében feltétlenül szükség volt. A kiadásnál a történeti források közreadásánál legáltalánosabban használt szabályokat alkalmaztuk. (A Magyar Országgyűlési Emlékek sorozat 1607-1790 közti részének szerkesztési és forrásközlési szabályzata. Századok 108 (1974) 436 - 475.) A szinte teljesen hiányzó központozást pótoltuk és a könnyebb olvashatóság és érthetőség érdekében tagoltuk a szövegeket. Az esetlegesen használt nagy- és kisbetűket a mai helyesírás szerint alkalmaztuk, megtartottunk azonban minden, a korabeli gyakorlatban következetesen használt változatot (pl. Gyöngyösi Református Ecclésia) és szem előtt tartottuk a személy- és helynevek mind hívebb közlését. A többnyire teljesen mellőzött vagy következetlenül használt ékezeteket pótoltuk. Ragaszkodtunk azonban minden olyan sajátossághoz, amely kiejtést takarhat. A korban általánosan használt rövidítéseket feloldottuk. A sérült vagy hiányos szövegrészeket kipontoztuk, az ilyenek kiegészítésénél [ ]-et alkalmaztunk. A tollhibát [!]-lel, a bizonytalan olvasatot [?]-lel jelöltük. A közölt forrásokat minden esetben az irat alaki jegyeit (terjedelem, állapot, másolat kora) és a főbb írásbeli jellemzőkét (aláírások), valamint a megpecsételés módját tartalmazó leírás követi. Nem jelöltük, ha az irat eredetiben maradt fenn. A jegyzetek és a kötet végén álló szójegyzék a pontosabb tájékozódást szolgálják. 22