Az egri püspökség jövedelmeinek 1799. évi összeírása I. - Az egri egyházmegye történetének forrásai 5. (Eger, 2001)

Bevezetés

Tiszapüspöki (771-834), Besenyszög (835-878), Tiszaörs (879-946), Tiszaörvény 947-975) III. kötet: Címlap (1-2), Harsány (3-84), Szirák (85-136), Tiszakürt (137-188), Keresztespüspöki (189-234), Bükkzsérc (235-332), Szőllőske (321332), Cegléd (333-344), Felsőtárkány (345-416), Hejce (417^188), Szentmária (489-520), Heves, Borsod, Ugocsa, Bereg, Zemplén, Abaúj, Szatmár, Szabolcs és Sáros vármegyék, illetve Bártfa, Eperjes, Kisszeben és Debrecen szabad királyi városok dézsmái (521-616), végül a jövedelmek összesített kimutatása (617-662) Eszerint Heves és Külső-Szolnok megyében Eger városa, 21 község és 9 puszta, Borsodban 6 falu és 2 puszta, Abaújban 4 falu, Zemplénben pedig 1 falu tartozott a püspökség birtokai közé.

6 Az I. kötet első fejezetében megyénként sorra véve általános leírást adtak az ezekben fekvő püspöki majorságokról, birtokigazgatási beosztásáról, legfontosabb gazdasági tevékenységükről. Felsorolták a földesúri szolgáltatásokra kötelezett jobbágy falvakat is, amelyek tizedét az illetékes vármegyék bérelték. Közölték az egyes dézsmabérleti szerződések teljes szövegét, a folyamatban lévő birtokjogi perekről pedig rövid áttekintést adtak. A falvak és puszták összeírása az alábbi rendben történt: - a földrajzi fekvés, a pontos határvonal, a szántóföldek osztálya, - a templom, kápolna, plébániaház, iskola épületének állapota, - a templom, a plébános, az iskolamester, a kántor, a harangozó javadalmai, - a lakosság száma és vallási megoszlása, - az uradalmi épületek állapota, - a lakosság névszerinti összeírása (vallása, foglakozása, telki- és állatállománya, robot- és adóterhei), - a falvak urbáriumai, - az évenkénti tiszta jövedelem kimutatása, - a majorság leltára. A befolyó földesúri jövedelmeket (census, munera, robot, tized és kilenced, kisebb haszonvételek), a majorsági gazdálkodás, a sörfözők, malmok, tégla-és mészégetők, illetve az erdőgazdálkodás bevételeit olyan táblázatokba foglalták, amelyek Specifice rovatában először a bruttó jövedelmet tüntették fel, majd ebből levonva a termelési költségeket, a Summarie rovatban a nettó bevételt könyvelték el. Azért, hogy reális képet adjanak a tiszta jövedelemről, a termelés évenkénti in6 A birtokok területi megoszlása: Heves-Külső-Szolnok: Eger város, Felnémet, Szarvaskő, Egerbakta, Fedémes, Füzesabony, Maklár, Nagytálya, Kerecsend, Demjén, Kápolna, Tiszanána, Kömlő, Sarud, Kisköre, Tiszahalász, Tiszapüspöki, Besenyszög, Tiszaörs, Tiszaörvény, Gyöngyöspüspöki és Gyöngyössolymos falvak, illetve Hidvég, Magyarad, Csapóköz, Pusztaszikszó, Kisbuda, Dobi, Pázmánd, Bútelek, Tiszaszög puszták. Borsod: Harsány, Szirák, Tiszakürt (ma Hejőkürt), Keresztespüspöki, Bükkzsércz, és Felsőtárkány falvak, illetve Cigléd és Szőllőske puszták. Abúujvár: Hejce, Csontosfalva, Gönyü fele része, Bernáthfalva és Koksóbaksa egy része. Zemplén: Szentmária. 6