Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

B. Gál Edit: Az Orczy család vagyoni helyzete és javai a XIX. században • 69

1776-ban évi 32 000 forintért (8000 aranyért) kibérli a debrői uradalmat Grassalkovich II. Antaltól.

15 Itt is a gyógyvízre és az ipari üzemekre (üveghuta, timsóbányászat) építi gazdaságát. 1801-ben Gyöngyösön egy régi magtárépületet átalakítva posztómanufaktúrát létesít, ahol különböző méretű pokrócokat és szűrposztót állítottak elő. Az 1820-as évek elején azonban, mivel nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, beszüntették működését. Orczy József az, aki elkezdi építeni a pesti ún. „nagy házat", mely a XIX. század végén a főváros legnagyobb bérházainak egyike. Jól látszik, hogy az „új" főnemesség, mely főleg a hivatali pályán elért sikereivel teremtette meg magamagának az anyagi és politikai hatalmat, jóval szabadabban és könnyedebben mozog a fellendülő ipari szférában, s elsősorban bérletekkel, kölcsönzéssel, ipari vállalkozásokkal gyarapítja pénzét és befolyását. Orczy Józsefnek és feleségének, gróf Berényi Borbálának — kinek révén a már meglévő javakhoz a Berényi és közvetve a Haller vagyon is társult - hat gyermeke volt, négy fiú: Lőrinc, József, György és László, valamint két leány: Anna és Theresia. Amikor 1804-ben a családfő, testamentumot nem hagyva maga után, meghalt, az özvegy, Berényi Borbála átvette a jószágok irányítását úgy, hogy tulajdon birtokainak jövedelmét is hozzátette. „Minthogy fiai az anyjok iránti tisztelet és szeretettől lelkesítvén inkább a közös jót, mint személyes hasznukat kívánták, majdnem az egész vagyon kezénél maradt 1805-1817-ig."

16 Berényi Borbála ügyes gazdálkodással, a birtokok okos adásvételével nemcsak a férje után maradt adósságot, hanem az 1807-ben elhunyt idősebb Orczy László által hagyott passzíva adósság nagy részét is visszafizette. így az örökölt közel 2 millió forintos tartozás 1819 végén történt halálakor már csak 878 000 forint volt. A több mint egy évtized alatt kemény kézzel s nagy hozzáértéssel irányította a pénzügyeket, tovább gyarapítva a jószágot. Megszerezte a jankováci uradalmat 730 000 forintért, melynek árendájába évi 23 000 forintot fizetett. Meghosszabbította a debrői uradalom bérletét évi 40 000 forintért. A fegyverneki, szentiványi, verpeléti, körűi és kőtelki poitiók teljes tulajdonjogáért összesen 30 000 forintot adott. Ugyanakkor eladta a mádi és vilmányi jószágot 370 000 forintért, a ludasi és váraszói pusztákat 330 000 forintért. Kieresztette a szenterzsébeti birtokot a Plathyaknák 14 000-ért, Szemerét a Motsáryaknak 20 000 forintért. Elidegenítette a budai vízivárosi házat, a szintén Budán lévő nagyházat és a pesti kiskertet, összesen 143 000 forintért. A gyöngyösi, illetve Gyöngyös környéki birtokok elsősorban a szőlőterületek miatt voltak érdekesek a család számára, hiszen a befolyó földesúri jövedelmek nem voltak oly jelentősek, mint más településeken. (Lásd: 3. sz. melléklet.) Egy 1816-os összeírás szerint a família a Grassalkovich 15 MOL P 522. Elenchus IV. 16 MOL P 519. 15. csomó Boy Nr. 183. 75