Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bán Péter: A nagybirtok igazgatásának modernizációja Magyarországon a XVII-XVIII. században • 29

uraik nevében. így nem véletlen, hogy a jószágigazgató (bonorum director) elnevezés is a XVII. századból származik.

6 Uradalmak feletti széles főtisztviselői garnitúra ekkor még nem működött. Elszórtan, ritka kezdeményként emlegetik „causaink directora"-t, azaz a birtokjogi ügyeket intéző jogügyigazgatót

7

, az Esterházy- és a Batthyány-birtokkomplexumokon 1650 körül a központi számvevő (rationum exactor) fontos tisztségét.

8 Rajtuk kívül, ha tevékenykedtek is több uradalomra kiterjedően egyes kiküldöttek, ők alkalmi feladatokat teljesítettek: urbáriumokat készítettek, szőlőket írtak össze stb. Ezzel szemben szinte teljes kiforrottságában tárul elénk az egyes dominiumok officiális kara a XVII. század második harmadára. Az uradalmak élén a provisor (tiszttartó) állt, „a gazdálkodás éltető szelleme", aki minden majorsági, jobbágyi munkára, szolgálatra, speciális földesúri jogosítványra (regáléra), minden bevételi forrásra, kiadásra, invesztícióra, birtokhatárra, pusztákra és telepítésekre, alárendelt tisztviselőre és szolgára felügyel, róluk informál, számot ad. Sokágú tevékenysége nemcsak közvetetten, hanem személyes részvétellel is meg kell hogy valósuljon. Felelősségüket túlzottnak érezték, de dominusaik nem engedtek követelményeikből. A provisor beosztottjainak sorát szakágakra bontott feladatokat ellátó és munkájukról gyakran külön is elszámolásra kötelezett tisztviselők nyitották meg. A számtartó (rationista) típusosán a készpénzbevételeket és -kiadásokat tartotta nyilván, de még naturális jellegű extractusokat, leltárakat is készített. A kasznár (frumentarius) a szántóföldi termények összesített kezelője volt, akár adóból, akár saját termelésből származtak és bármilyen feldolgozási szinten álltak. így felügyelhetett a cséplésre, a malmokra, a pálinka- és sörfőzésre is. A kulcsár (claviger) a borgondozás, a pincék, a kocsmák általános felügyelőjeként specializálódott. A földesúri uradalmi konyha sáfárja (cubicularius, Schaffer) mint az élelmezési szakszolgáltatás gazdatisztje végzett határozottan körvonalazott felügyelőmunkát. Ezek a szakalkalmazottak jószerivel minden, valamennyire ismert szerkezetű váruradalomban elterjedtek az 6 MAKSAY Ferenc: Urbáriumok. XVI-XVII. század. Bp. 1959. 830. p. - El kell ismerni, hogy a prefektusok ilyen új szerepének nem sok uradalomban találni kétségtelen nyomát a XVII. században; az abaúji, zempléni és a máramarosi Rákóczibirtokonon, a Thurzók alsómagyarországi uradalmain és Esterházy Pál birtokkormányzatában. - FABRICIUS Endre: A magyar gazdatiszt. Bp. 1931. 18, 24-25. p.; JARMAY Edith: A regéczi uradalom üzeme a XVIII. század első felében. Bp. 1930. 23-25. p.; BERLÁSZ Jenő: A Thurzó-birtokok a XVII. század első harmadában. Bp. 1936. 102-106. p.; Magyar Gazdaságtörténeti Szemle 1985. 61. p.; uo. 1902. 419-425. p.;uo. 1904. 303. p. 7 FABRICIUS op.cit. 22-23. p. 8 BAKÁCS István: Az Esterházy család hercegi ágának levéltára. Levéltári leltárak 2. Bp. 1956. 196. p.; BÁN Péter: A nyugat-dunántúli Batthyány-uradalmak birtokigazgatási rendszere a XVII. század első felében. Agrártörténeti Szemle 1977. 46-47. p. 31