Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

kosság között. Úgy látszik, hogy a Tönköly, Kaszner, Baksa, Bihari és Sólyom nevek alaposabb vizsgálat nélkül is igazolnak némi kontinuitást. Az 1583-as összeírásban feltüntetett szőlőhegy nevekből három ma is él, de formájuk kissé eltér a középkoritól. A Ponkhegy, mint talán a legrégebbi, tizedet szolgáltató hegy neve változatlan, a Keselius Keselyűs formában, de Szarkas néven is, a Gombás hegy Gombászó formában használatos. Ismeretlen azonban az Egyházmegi kö­zépkori név, de a Püspöke-szőlő valószínűleg ennek helyére lépett. 38 A falu borospincéinek számát hivatali nyilvántartás révén nem lehet meg­tudni, de becslés szerint ez 200-220-ra tehető. A falu északnyugati szélén elterülő Meggyes-tető vagy Major-oldal három sorban elhelyezkedő pincéi a legrégeb­biek, közöttük az uradalmi Nagypince, amelyről a vele egy szinten húzódó egész sort is nevezik. Itt van a Hosszú-pince, ami a református egyházé volt, és a Kollát-félQ pince, egy szinttel felettük pedig nevezetes a Lukács-féle pince. Ezek­ről feltételezhető, hogy egykor köznemesi tulajdonban voltak. A másik nagy pin­cecsoport a település északkeleti szélén van, a neve Butykai, aminek nincs magya­rázata, hacsak az 1583-as dézsmajegyzékben szereplő Butái személynévvel nincs kapcsolatban. Itt is, mint a vele szembenéző Meggyes-tetőn, három sor lyukpince húzódik, bár ezeket az előbbieknél újabbaknak tartják. E két nagyobb csoport mellett kisebbek is vannak, az egyik a katolikus templom alatt, a másik a refor­mátus templom közelében. A Valja határrészen ismert, előbb említett pincéről kiderült, hogy nem lehet középkori, még részben sem, mert 1940 körül a honvédség építette. Uradalmi dézsmapince, Nagypince, Búi-pince A település északnyugati szélén emelkedő Major-oldalon vagy Meggyes-te­tőn, újabban az Ady Endre utca 19. szám alatt helyezkedik el. Úgy is emlegetik, mint a Nagypince-sor első háza. Kitűnő állapotban megőrzött építészeti emlék­együttes, benne a fold felszínén álló nagyméretű borházzal és a hozzá kapcsolódó lyukpincével. Építésének idejére több adattal rendelkezünk, de ezek nem egyetlen dátumra, hanem egy építési folyamatra utalnak. Az építmény jelenleg állami tulajdon, 1948 előtt a kassai püspökségé, koráb­ban pedig - egészen bizonyosan a XIII. század óta - az egri püspökségé volt, amint erről fentebb már szóltunk. A dézsmapince létezéséről közvetett bizonyíté­kok alapján is csak a XVI. század elejétől beszélhetünk, de feltételezhetően évszá­A helyi hagyományból merített információkat az önkormányzat felkérésére össze­gyűlt harsányi lakosoktól, elsősorban Pók Istvántól, Hegedűs Istvántól és Kollát Bertalannétól kaptam. Közreműködésüket és Papp Dezső polgármester segítségét ezúton is köszönöm. 19

Next

/
Thumbnails
Contents