Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Kozma György: Az első magyar nyelvű hivatásos színjátszási kísérlet Egerben • 163
Az első magyar nyelvű hivatásos szüli atszasi kísérlet Egerben KakukJenő emlékének 1795-ben Kelemen László az első magyar színtársulat társigazgatója - miután társa, Várady Jakab Mihály júniusban elhagyta a társulatot, amelyet Szentkirályi László, Pest vármegye aljegyzője majd 1796. április 10-én oszlat fel, mert számba veszi, hogy tagjainak hónapok óta gázsit fizetni képtelen, bérlethirdetésének eleget tenni nem tud s 1774 forint 56% krajcár adóssággal rendelkezik 1 „látván ez Institutumnak közelgető végső veszedelmét, minden erejét oda fordította; hogy reménysége szerént addig-is, míg Intézete tellyesedésének ideje érkezne a' Társaság héjánosságát foldozgathatná, de minek-utánna egynémelly nyughatatlan, 's örökös boldogtalansággal küsködő Irigyei gátakat hányni meg nem szűntek Júliusban, a Társaságot magára hagyván, Nemes Pest Vármegyének, minden Irás-beli dolgait, és Bibliothékáját a' Gondviselés végett által adván, úgy indúlt-el: hogy Nemes Bihar Vármegyében Debreczenben, és Nagy-Váradon JátékSzint, és annyi értéket szerezhessen, a' mennyin a' Társaságot le-vitetni, és Gondviselés alá bízattatni lehessen. " 2 Ugyanazon év december 24-én „a Magyar Teátrális Társaság és annak képében Kelemen László igazgató" aláírással már Váradolaszíból küldi Bihar vármegye alispánjának címzett levelét, amelyben a társulatnak Pestről vidékre költözésének részletes tervét beszéli el, lényegében oly módon elképzelvén, hogy „segedelemmel egynéhány hónapokig Nagyváradon magát fenn is tarthatná társaságunk. - De minthogy szándékunk ugy vagyon, hogy ne csak Nagyváradon, hanem egyéb részeiben az országnak, kiváltképpen az itt körülbelől lévő vármeKERENYI Ferenc (Magyar színháztörténet 83. p.) írja maga KELEMEN László „A* Nemzeti Magyar Játszó Institutum Történeteinek folytatása az 1793-ik évtől 1801-ig bezárólag" felzetű kéziratában. 2-3. p. Lelőhely: OSzK Kt. Analekta 4370/5. Közli: részleteiben BAYER József (OSzK Kt. Fol. Hung. 2163.), ill. STAUD Géza (SztK 1.); teljes terjedelmében, de igen sok hibával STAUD Géza (SzK 9.). Csak az eredeti megbízható. 163