Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Bakó Ferenc: A harsányi dézsmapince • 9

kozva azt írja, hogy a falu népe csak az újjátelepítés után költözött át jelenlegi helyére.

22 Ezt az adatot azonban sem írott forrás, sem régészeti megfigyelés nem erősítette meg, ugyanakkor 1596-nál korábbi tárgyi emléket a határból nem ismerünk. 1993-ban, helyszíni kutatásom során erről magam is meggyőződhettem, bár helybeli lakosok - talán erre vonatkozóan - azt állították, hogy a falu házai egykor nem a völgyben, hanem annak teraszain helyezkedtek el. A XVII. században Harsányt török adózás mellett folyamatosan lakták, de megszűnt vagy szünetelt a püspöki birtoklás, s helyette néhány nemesi tulaj doncserére utaló eseményt örökítettek meg okleveleink. 1603-ban a királyi birtokrészből egy kúriát kap nemes Arky András, ami korábban nemes Vámos Margité volt. 1615-ben Pósacsécsy Ghirinczy Istvánt iktatják be harsányi birtokába. 1619ben és 1623-ban a Rinóth, 1632-ben a Mikófalvi, 1654-ben pedig a Bodó és Semsey családok neve fordul elő hasonló ügyekben. 1652-ből egy jobbágy, Christal Pál nevét ismerjük.

23 Ezek a nevek és dátumok azért jelentősek, mert nemesi tulajdonban lévő pincékre is vonatkozhatnak, esetleg úgy, hogy valamelyik família az ideiglenesen gazdátlan püspöki pincét vette használatba. A XVIII. század elején Telekessy püspök visszaperelte a harsányi uradalmat a református világi birtokosoktól és az egri papnöveldének adta át. A hagyomány azonban azt tartja, hogy úgy került vissza Harsány egri püspöki tulajdonba, hogy „egy Győri nevű nemes életfogytiglani tisztes eltartás fejében" hagyta örökül.

24 Ezzel helyreállt a középkori birtoklási rend, megindult az ellenreformáció, a római katolikus egyház igyekezett a XVI. század óta tőle elpártolt híveket visszaszerezni. Ennek egyik epizódja 1744-ben a Mohay nevű református prédikátor és hét család elköltözése a faluból - vattai és aranyosi lakosokkal együtt - a Tiszafüred közelében fekvő Tiszaigar községbe.

25 Az egri foegyház 1746. évi canonica visitatio-ja az egyházi tulajdon felülvizsgálata során megemlíti, hogy a plébánia szőlője a Nagy-Iiegy&n van „Kovács Márton szomszédságában", de nem tér ki az uradalomra, így sem annak szőlejére, sem pincéjére.

26 Barkóczy Ferenc egri püspök hivatalba lépésével racionális gazdálkodás kezdődik az egész uradalomban. 1755-ben a harsányi birtokot és Kürt pusztát visszacsatolja az egri uradalomhoz, majd 1759-ig tartó regnálása alatt a templomhoz tornyot, oldalkápolnát, s annak közelében, a Kakas-hegyen pedig püspöki nyaralót kezd építeni. Utóbbit már nem fejezték be, mert Barkóczy esztergomi ér22 PESTY Frigyes, 1988. 138. 23 A XVII. századi adatokat id. BOROVSZKY Samu é. n. BAZML. 24 SOÓS Imre, 1985. 92-94; HALMAY Béla-LESZIH Andor, 1929. 603. 25 SOÓS Imre, 1985. 92; BAKÓ Ferenc, 1992. 9. 26 EÉL. 3412. 15