Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)
Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149
ban szinte a teljes korét felveti a megoldandó kérdéseknek. Leírja, hogy a törvény adta korlátokon kívül más problémák is adódnak; többek között az alapforrás nem mindig a tényleges foglalkozást adja meg, hanem csupán azt a minőséget, amelyben az adót fizetik, szól arról, hogy a nyers adójegyzékeket összeállító hivatalok pontatlanul dolgoztak egyes időszakokban. Budapesten probléma volt az is, hogy egyes személyek vagyonuk eltitkolása érdekében már a választási névjegyzékbe sem vétették fel magukat, így a legnagyobb adófizetők közé sem kerülhettek be. Ennek okát abban látja, hogy a törvényhatósági bizottság politikai csatározások színtere volt, így politikai ambíciók is szükségesek voltak ahhoz, hogy a választási jegyzékekre egyáltalán felvétessék magukat az állampolgárok, így többen nem éltek ezzel a jogukkal. Budapest speciális, a magyar fejlődésben egyedülálló szerepére utalva torzító tényezőnek véli, hogy az ott leggazdagabbak egyéb vidéki ingatlanainak alapján más törvényhatóságban könnyebben törvényhatósági bizottsági taggá lehettek, s ezért nem kockáztatták meg a budapesti törvényhatósági bizottságból való esetleges kiszorulást. Vörös Károly a teljes dualizmuskori budapesti virilis szerkezetet feltáró dolgozatában 7 - már az elvégzett munka tükrében - az adójegyzékek legnagyobb hátrányának azt tartja, hogy a részvényvagyont nem lehet észlelni, mivel a részvénytársaságok összjövedelmét adóztatták és a részvénytulajdonosoknak kifizetett összeg már nem volt adóköteles. A korlátok és torzítások ellenére is ebben az adó összeírásban - a virilisjegyzékben - mégis a vagyoni helyzet mérhető és összehasonlítható kifejezését látja, amely e korlátok és túlzások tudomásulvételével alkalmas lehet arra, hogy a kor fővárosi gazdasági vezető rétegének mibenlétéről és szerkezetéről az eddiginél teljesebb és főleg konkrétabb képet nyújtson. Vörös Károly megfogalmazott célja az általa észlelt korlátok ellenére sem csekély 8 , különösen, ha további pontatlan7 VÖRÖS Károly: Budapest legnagyobb adófizetői 1873-1917. Bp., 1979. 186. 1. 8 „Tanulmányunk célja: Budapest legnagyobb adófizetőinek mint a város gazdasági vezető rétegének - vagy legalábbis e réteg jelentős alkotó elemének - bemutatása a főváros egyesítésétől az első világháború végéig eltelt közel fél évszázadnyi időből. Egyrészt azért, mert e réteg kialakulása, fejlődése és összetételének változása igen jellemzően tükrözi a városfejlesztő tényezők befolyását a városi társadalom szerkezetére és viszont: új meg új elemek belépését a város profiljának alakításába, illetve kiesését, háttérbe szorulását e profil formálásából; másrészt azért, mert éppen e réteg vizsgálatával, a különböző országos fontosságú ipari, kereskedelmi és hitelügyi vállalkozások csaknem egészükben budapesti vezetőségének bemutatásán át lehet legjobban észlelni a város országos gazdasági hatóerejének kibontakozását. Végső fokon a legnagyobb adózók vizsgálata során egységben tudjuk szemlélni azokat az egymást különben is szervesen kiegészítő tényezőket, melyek által egyrészt Budapest valóban az ország fővárosává vált, másrészt a nagyváros ki tudja terjeszteni befolyását az egész országra. És általánosságban: e réteg vizsgálata támpontokat nyújt arra vo156
