Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Kosján László: A virilis-jegyzékek elemzésének néhány kérdése • 149

kívül helyezte. Egyéb rendelkezései mellett a virilis képviseleti jogra vonatkozó paragrafusokat újrafogalmazta, az eljárási módozatokat alaposabban körülírta. Az 1886. évi XXI. te. a hivatalos kimutatásokat készítő adóhivatalok számára minden év augusztus 31-ét szabta meg határidőül, ekkorra voltak kötelesek az általuk elkészített kimutatást a törvényhatóság, ül. az igazoló választmány rendelkezésére bocsátani. Az igazoló választmány névjegyzékből kizáró határozatát az érintetteknek nyolc napon belül kézbesíteni kellett, s ellene a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül lehetett fellebbezni. A választmány által elkészített névjegyzéket az alispán, ül. a polgármester tájékoztatás céljából kifüggesztette. A közszemlére kitett névjegyzék ellen szintén tizenöt napon belül lehetett óvást benyújtani. Ha fellebbezés nem érkezett, akkor a választmány a névjegyzéket (a legtöbb adót fizetők listáját) a közgyűlés elé terjesztette, s a testület azt jóváhagyta. Az esetben, ha fellebbeztek, akkor az igazoló választmány az állandó bíráló választmánynak (mely az önkormányzat fontosabb ügyeinek közgyűlési tárgyalását készítette elő) adta át az ügyet elbírálás céljából. A választások évében azoknak a virilis képviselőknek, akiket választott jogon is delegáltak a képviselő-testületbe, nyilatkozniuk kellett, hogy elfogadják-e a választás eredményét. Ha határozottan nem nyilatkoztak, úgy tekintették, mint akik a választás eredményét nem fogadták el. Az 1886. évi XXII. te. az 1871. évi községi törvénynél pontosabban határozta meg, egyúttal kiszélesítette a képviselőtestület virilis tagjainak körét: a község területén lévő fekvő vagyonuk után legtöbb adót fizető hajadonok, özvegyek, törvényesen elvált nők és a jogi személyek meghatalmazottjaival, a kiskorúak gyámjaival, a gondnokság alatt állók gondnokaival. Az elkészített névjegyzéket öt napon át a községházánál közszemlére ki kellett tenni. A nyilvános üléseket tartó városi küldöttség a képviselőtestületnek tett indokolt jelentést, a testületnek ennek kézhezvételétől számított 24 órán belül kellett határozatot hoznia. A határozat eUen 15 napon belül az alispánnál, majd újabb 15 nap elteltével a közigazgatási bizottságnál lehetett fellebbezni, melyek döntése ellen az óvásnak nem volt helye. A belügyminiszter azonban az eljárásban, ül. a határozatban előfordult lényeges hibák és törvénysértések miatt az ügyet felülbírálhatta, a főispán felterjesztésére. Az 1886-os közigazgatási törvények lehetőséget adtak a törvényhatóság, ül. a község területén adófizető, de nem ott lakóknak arra, hogy az adott képviselőtestületben megbízott által képviseltethessék magukat. A megbízottak csak egy képviseleti megbízást gyakorolhattak. Megbízott olyan nagykorú férfi áüampolgár lehetett, akire a virüis jogból kizáró rendelkezések nem vonatkoztak, s saját adójának mennyisége nem számított. Alaposabban szabályozták és a kor viszonyaihoz igazították a névjegyzékbe fel nem vehetők körét. Ezek a következők voltak: hivatalvesztéssel, politikai jo151