Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Előszó
a Forrásaink a reformációról. Dokumentumok az MNL Heves Megyei Levéltárából című forráskiadványt saját gyűjteményeinkből, levéltárunk forrásadottságainak és a térség történetének szem előtt tartásával készítettük. A dokumentumok kiválasztásakor arra törekedtünk, hogy az iratok Heves (és Külső-Szolnok) (vár)megye településeire jellemző sajátos vagy fontos eseményt megörökítő források legyenek, ugyanakkor szemléltessék levéltárunk anyagát is. Kötetünk szerkezete tükrözi levéltárunk reformációra vonatkozó forrásadottságát is, mely a régió lakosságának vallásfelekezeti viszonyai következtében mennyiségben korszakonként változó, néha kevésbé számottevő, de jól szemlélteti a protestantizmus régióbeli jellegzetességeit a török hódoltság korától napjainkig. Fontos megemlítenünk, hogy az 1569-ben Heves vármegyéhez csatolt Külső-Szolnok vármegye községeinek lakosai a reformáció évtizedeiben szinte kivétel nélkül protestáns hitre tértek. Ez pedig 1876-ig, a külső-szolnoki részek leválásig lényegesen korlátozta az egyesült vármegyében a katolikus többség mindenkori kizárólagos akaratérvényesítését. A kötetben a tematikus jelleg hangsúlyos, fejezetei a térségben jellemző témák köré szerveződtek. A reformáció korai időszakában, a 16-17. században Gyöngyösön a protestánsok1 elismert egyházi keretek között gyakorolhatták hitüket, jelenlétük és egyházuk elfogadott volt. A protestáns lakosság évszázados küzdelmének és érdekérvényesítésének forrásait válogattuk úgy, hogy a mintegy három évszázadot felölelő dokumentumok közlése révén a város történetének fontosabb momentumaiba is betekintést nyújtsunk. A reformáció korai korszakában a protestantizmus elterjedésében az egri vár központi szerepet játszott, de annak eleste, majd a török évszázados berendezkedése gátat vetett a reformáció egri kibontakozásának. Eger város feudális kori irataiból, a vár 1687. évi visszafoglalása előtti időszakból csekély mennyiségű iratanyag került a levéltárba, és azok között nem található 16. századi reformációra vonatkozó forrás. A visszafoglalt városban a több száz éves katolikus struktúra visszaszerezte pozícióit. A 19. század közepéig Egerben nem volt protestáns gyülekezeti élet, ezért a kiadványban Eger város tanácsának és polgármesterének a kapitalista korban keletkezett köz- igazgatási iratait, főleg a protestáns közösség ingatlanszerzésre és templomépítésre vonatkozó forrásait közöltük, melyek az egri református egyházközség 19. századi megalakulására vonatkozó adatokkal is szolgáltak. Közöltük a Heves és Külső-Szolnok vármegye Poroszlótól a Jászságig húzódó délkeleti sávjában fekvő települései református közösségeire, a vidék török kor utáni újranépesedésére, a falvak jogállására és lakosainak a püspök-földesúrral való viszonyával kapcsolatos forrásokat. Külön fejezetet szenteltünk az evangélikus egyházközségek gyüle1 A magyar református egyház létrejötte (1567) előtt keletkezett iratokban lutheránusoknak, később kálvinistáknak említik a gyöngyösi protestánsokat, de az evangélikus-református irányzat váltása nem datálható. 7
