Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században
Eszerint az egyik ilyen hely, ahol a gyöngyösi reformátusok is házasságot kötöttek, Átány volt. A Gyöngyöstől mintegy 50 kilométerre fekvő település lakói a 16. század közepén tértek át a református hitre, s a falu vallási homogenitását ettől kezdve megőrizte. Volt saját templomuk és prédikátoruk, felekezeti anyakönyveik 1727-től maradtak meg. A gyöngyösi reformátusok gyermekeinek keresztelését a korai gyerekhalálozás miatt helyben a plébános, illetve káplánja vagy a ferences szerzetespapok végezték. Erről Gyöngyös 1654-től vezetett anyakönyveinek bejegyzései tanúskodnak. A keresztelést igazoló és rögzítő anyakönyvi bejegyzéseknél a keresztelő pap minden esetben feltüntette, hogy ha nem katolikus (acatholicus) szülők gyermekének keresztelése történt, de arra is található példa, különösen Barta Ferenc plébános működési ideje alatt, hogy az eretnek (haereticus) kitételt fűzte hozzá.124 Az akatolikus vagy eretnek megjegyzéssel ellátott anyakönyvi bejegyzések mindegyike korántsem köthető csak és kizárólag a reformátusokhoz. Gyöngyösön ugyanis a helvét hitvallású protestánsok mellett a lutheri irányzatot követő evangélikusok is éltek, az előbbiekhez képest kisebb létszámban. A keresztelő, a házasságkötést végző vagy az elhalálozást bejegyző római katolikus plébános, káplán vagy szerzetespap számára lényegtelen és érdektelen volt a protestánsok között lévő vallási különbség szerinti pontos bejegyzés, hiszen szemszögükből nézve mindegyikük a nem katolikus kategóriába tartozott, így csak elvétve fordul elő a pontosabb kálvinista vagy lutheránus megjegyzés.125 Az átányi lelkipásztorral csak kevesen kereszteltették meg gyermeküket, 1727-től 4 gyöngyösi lakos gyermekének keresztelését jegyezték be az átányi anyakönybe, mégpedig Pecz István (1727), Sallai Pál (1727), Sós András (1728) és Csizmadia András (1738) gyermekeiét.126 A reformátusok házasságkötéseire vonatkozó bejegyzések ritkábban fordulnak elő a gyöngyösi anyakönyvekben. Míg az egyértelműen református házaspárok gyermekeinek keresztelési bejegyzései megtalálhatók, addig az ő házasság- kötésükre vonatkozóan nem található semmiféle adat a plébánia anyakönyvében.127 Már ez az észrevehető hiány is arra mutat, hogy házasságkötéskor nagyobb valószínűséggel élhettek és éltek is azzal a jogukkal, hogy olyan helyen keltek egybe, ahol saját vallásuk szerinti szertartásra lehetőségük volt. így 124 1750. november 4-én Batik Pál és Gyöngyösi Éva gyermekének, Erzsébetnek keresztelési bejegyzésének végén „heretici” megjegyzés. A gyöngyösi keresztelési anyakönyvek megtalálhatók: http://adatbazisokonline.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek 125 1724. december 13-án Versegh Katalin keresztelési bejegyzésénél található a kálvinista kitétel, 1729. február 4-én Siffter Borbála kereszteléséhez a lutheránus megjegyzés társul. 126 Az átányi házassági anyakönyvek az MNL-ben interneten elérhetők: http://adatbaziso- konline.hu/adatbazis/mikrofilm-anyakonyvek [2018.03.11.] 127 Ilyen házaspárok pl. Csutna János és Rajtzi Ilona, Lévai János és Kasza Erzsébet, Batik Gergely és Krusper Mária. 73
