Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században
hettek), de közelebbit ezekről nem árulnak el a források. A borok eladása a gyülekezet egyik bevételi tételét jelentette, ami nagyban segítette a gazdálkodás stabilizációját. A számadatok szerint 1723 után a református közösség pénzügyi helyzete biztossá vált, bár voltak egy-egy évben látványos visszaesések, például 1732-ban, azonban ezek nem jelentettek különösebb veszélyt a működésre vonatkozóan. A stabil anyagi helyzetet mutatja az is, hogy 1730-tól ismét képesek voltak hitel- nyújtásra. Kölcsönökkel az egyházközség tagjainak segítettek, így pl. 1730-ban Csutna Szabó János 30, Barczai Gergely 15, Becz Kis János 10, Marosi György 6 rajnai forintot kapott az eklézsiától hitelként, emellett a szabó céhnek is adtak 1734-ben 20 rajnai forint kölcsönt.47 1759-től már pénztartalék képzésére törekedtek. Az átadásokban már két pénzösszeget tüntettek fel, külön tételként megnevezve a költőpénzt és a „bőr erszényben” átadott „álló pénzt.” Ugyan ez utóbbihoz szükség esetén hozzányúltak, mégis mint elkülönített tétel a pénzügyi tudatossággal biztonsági tartalékot képező törekvés megnyilvánulása volt.48 Az egyházközség gazdálkodásának mikéntje teljes mértékben nem ismerhető meg, egyes részletei csak szórványadatokból rekonstruálható, ugyanis nem maradtak meg - ha egyáltalán készültek - az egyes bevételi és kiadási tételeket rögzítő bizonylatok. A feltételezetten birtokukban lévő föld és szőlők pontosítha- tatlan nagyságú, és minden valószínűséggel állandó jövedelmén kívül alkalmi bevételt jelentettek a református közösség tagjainak végrendeleteikbe foglalt hagyatéka is. Az egyházközség iratai között a korszakból megmaradt végrendeletek szerint a testamentumot tevők szinte mindegyike fontosnak tartotta, hogy vagyonából az egyházának is juttasson. Tehetősségük nagyságától függően változatos nagyságrendű és összetételű javakat hagyományoztak. Leggyakoribb adomány a végrendeletekben a készpénz volt, melynek legkisebb összege 1 rajnai forint volt.49 50 A legtöbben 10 és 50 forint közötti összegről rendelkeztek, de több száz forintot kitevő, az egyház számára tett hagyományozás is található. Ez utóbbi Veszprémi Pap Jánoshoz köthető. 1749. június 12-én sajátkezüleg írt végakaratában a következőket rögzítette: „.. .hagyok ezen Gyöngyösi Reformata Sz[ent] Ecetes iara 100 R[ajnai] forintot, úgy, hogy adják azt az idevaló tisztelendő plébános úrnak esztendőnként fizetni szokott stólának kifizetésére, hogy az ecclesia tagjai azon esztendőre való fizetéstől megmenekedhessenek. ”5Ü A végrendeletben nemcsak a gyöngyösi református közösségre, hanem más települések egyházközségeire és templomaira is hagyott 25 és 100 forint közötti összegeket, s a Sárospataki 47 Uo. 64-65. 48 Uo. 76. Az elkülönített pénzek összege 100-től 298 forint közötti összegek voltak. 49 GyREL A.XI. Komáromi Mihály végrendelete. 1768. augusztus 21. 50 GyREL A.XI. Veszprémi Pap János végrendelete 1749. június 12. 59
