Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században

eklézsia háza, malmok és malomrészek, mészárszék) kivétel nélkül elvételre kerültek, Pellio István pedig az elvett bor mennyiségére (70 akó) is biztosan emlékezett, mivel akkor vallomása szerint egyházfi és gondnok volt.34 A többi vallomást tevő is tudott az ingatlanok elvételéről, de például a szőlők számát, a malombeli tulajdonrészük arányát pontosan nem ismerték, a házhelyek tulajdonjogáról nem volt tudomásuk, vagy egyes földterületekkel kapcsolatosan nem volt információjuk. Két ingatlanról vallották, hogy azokat nem vették el a reformátusoktól: a Fajzat pusztát és a gyöngyöspüspöki határában lévő szántóföldet, melyet a református Pecz János művelt. A meghallgatott római katolikus vallású tanúk nyilvánvalóan nem rendelkeztek teljes körű információval a protestánsok vagyonát illetően, de magát az elvétel tényét ők is megerősítették. A reformátusokat nyilvánvalóan sokkolta a veszteség, melyet ekkor akár nagyobbnak is feltüntethettek, de minden bizonnyal nekik volt pontosabb tudásuk birtokaikról.

Az elvett javakra vonatkozóan tulajdonjog igényüket továbbra is fenntartották, bár ezt érvényre juttatni csak egy-két esetben sikerült.35 II. József türelmi rendeletét követően szabad vallásgyakorlásuk ügyében készített folyamodásuk egyikében újra kérték „elvett jószágaikba való visszahelyezésüket,” mellyel működésük teljes mértékben biztosítva lenne. Az elvett és birtokolt vagyon nagyságát mintegy 50 000 forintra becsülték.36 37 A megmaradt tételes kimutatásukban 4000 forint értékben szerepel a templomhoz tartozó és a jezsuitákhoz került beneficiu- mok összessége, a plébánia és annak szomszédságában lévő házhelyek 500-500 forint összeggel kerültek feltüntetésre, a kis malom és „egyház” malom együttes értéke 2000 forint, a kopasz malom 1600 forint, a két szőlőterület közül a pincési 150 forint értéket, a nyúlmályi 200 forintot képeztek, s összegszerűen a legnagyobb tételként, 40000 forint becsült összeggel a Fajzat puszta került felvételre. ’ A vallásügyben eljáró deputációhoz megküldött kimutatásban két, a korábbi vagyonvesztések során nem említett tétel is szerepelt: két kölcsönösszeg jelent meg követelésként, melyekre vonatkozó igényüket még a közben eltelt majdnem száz év után is fenntartották. Ezek egyike Gyöngyös város 2372 forintos tartozása

34 U.o. Pellio Istvánt emlékezete megcsalta, ő gondnok nem, csak egyházfi lehetett, mivel az 1711. év gondnokai Pecz Szabó János és Czakó István voltak. (Lásd a 3. sz. mellékletet.)

35 Pl. Fajzat puszta megmaradt vagy visszakerült birtokukba. 1752-ben az is felvetődött, hogy átadják a plébánosnak, hogy üldözésükkel felhagyjon. GyREL A.VII. Kúria kiáltás 1750-1753. A gyöngyösi reformátusok levele Grassalkovich Antal kamaraelnöknek. 1752. május-június.

36 GyREL A.IX. A gyöngyösi reformátusok levele az uralkodóhoz. 1783. november 21.

37 MNL HML V.lOl.b. Fasc. 28. No. 100. A kimutatásban szereplő végösszeg 53325 forint, a részösszegek összeadásának általunk számitott eredménye ötvennel kevesebb, 52275 forint.

55