Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Szabó Jolán: A Gyöngyösi Református Egyházközség a 18. században
Az „árva” egyház működése A gyülekezet működését biztosító anyagi feltételek A gyöngyösi egyházközség a 17. század végén már jelentős vagyon birtokában volt, mely biztosította működése anyagi alapjait. Elsősorban földesúri adományok révén tulajdonoltak jövedelmet is biztosító ingatlanokat, amit tovább gyarapítottak vagyonos református polgárok végrendeletileg hagyományozott birtokelemei is.24 A Rákóczi-szabadságharc időszakában, amikor a reformátusok a Gyöngyösön is részbirtokos fejedelem támogatását magukénak tudták, a „restituá- landó,” azaz visszaszolgáltatandó javaikról összeírást készítettek. Igényjogosult- ságukat minden vagyonelemre ugyan nem ismerték el, azonban a felsorolás mindazt tartalmazta, amit ők magukénak tartottak. így az ingatlan vagyonúkba tartozandónak vették a belterületen a Szent Orbán templomot, a prédikátor házát, az iskolát, az eklézsia házát, az ispotályt és Borbély Mihály házát kertjeikkel és pincéjükkel egyetemben, valamint még két házhelyet, amit az Esterházy famíliától vásároltak. A mezőváros külterületén tulajdonolták a Lorántffy Zsuzsannától 1659-ben adományként megkapott Fajzat pusztát a hozzá tartozó földekkel, réttel, szőlőkkel és erdőterületeivel. Több gyöngyösi szőlőhegyen voltak szőlőik, így a Csonka kertmegi részen, a Püspöki máiban, az Alsó-Tókán, a Sárhegy alatt, a vi- sontai részen, az Alsó-Szurdokon és a Felső-kertmegi területen. A Borbély Mi- hálytól származó vagyonhoz a házon kívül tartozott még kert, rét és szántóföld, birtokolták még továbbá a pincési és nyúlmáli szőlőket és Gyöngyöshalászon három fundust25 jobbágyokkal és a hozzá tartozó javakkal. Volt még Gyöngyöspüspökiben is „kölyű”26 helyük és mellette rét, valamint tulajdonoltak a kisrédei földön is rétet. Ingatlanvagyonuk részét képezte még temetőhelyük is. Fontos és jövedelmet biztosító vagyonelemek voltak a malmok, melyből ötöt részben vagy egészben birtokoltak.27 A katolikusok templomfoglalásával és a prédikátor kiűzésével egyidejűleg az egyházközség vagyonvesztése is bekövetkezett, a templom és lelkészlak elvételével a hitéletet biztosító helyeiktől lettek megfosztva. Az épületek nemcsak önmagukban kerültek a katolikus egyház birtokába, hanem azok tartozékai, a hozzájuk kapcsolt javadalmak is tulajdonukba kerültek. Az evangélikus közösség tagjai már 1711. március 1-jén, pár nappal a református prédikátor elleni fellépés 24 Molnár 150-151., Németh 4. 25 fimdus (lat.): telek 26 kölyű (rég.): malom 27 Klimó 9-11. Dezséri Bachó 1938. 51-53. 53
