Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
pénzügyigazgató, Gábory József törvényszéki és Marssó László járásbírósági elnök, Gyenge Károly dohánygyári igazgató, Horváth Gyula rendőrtanácsos és sokan mások. Szentelésén a gyengélkedő Révész Kálmán tiszáninneni püspök helyett Ravasz László dunamelléki püspök és Farkas István alsó-borsodi esperes vettek részt. Előbb a templom két új harangját áldották meg, azután Lipcsey Péter főgondnok átadta a bezárt templom kulcsát a fölavatást végző Ravasz Lászlónak, aki bevezette a gyülekezetei. Duszik Lajos miskolci evangélikus lelkész, a tiszai egyházkerület főjegyzője imát mondott, majd Enyedy Andor miskolci református lelkész egyházi beszédét követően Arokháty Béla játszott orgonán. A református vegyeskart Demeter József vezette, Farkas István esperes bibliát olvasott és imádkozott. Ravasz László püspök ezután mondta el nagy hatású templomavató beszédét, melyben leszögezte: „nemzetként is egy lelki házzá, lelki templommá kell, hogy felépüljünk. A történelem rettentőt fordult velünk, ma már az, ami magyar, az nemcsak Magyarországra vonatkozik. Elsősorban tehát nem a politikai, az alkotmányjogi magyarság gondolatára kell nézni, hanem a lelki magyarság gondolatára, olyan magyarságra, amelybe beletartozik a clevelandi munkás, vagy a bu- enos-ayresi kivándorló, az erdélyi iskolás gyerek és a felvidéki agg, minden magyar, akinek a lelke nem idegen.m A sajtó tudósítása szerint „ az egyszerűségében is artisztikusan szép templom hajóját” teljesen megtöltötték a különböző előkelőségek és az egri protestánsok. Az istentisztelet után közös étkezés volt a Koronában és bankett helyett, az ínséges időkre való tekintettel a református egyház 100 szegénynek, felekezeti különbség nélkül, ingyen ebédet adott.”93 94 A templom homlokzatán relief-kereszt jelzi a reformátusok és az evangélikusok együttes áldozatkészségét, összefogását, és külön említést érdemel, hogy átadásának évében egy unitárius család is a gyülekezethez tartozott. Ami az Irgalmas utcai imaházat illeti, az egri reformátusokat 1946-ban fosztották meg belvárosi ingatlanjuktól. A várost átszelő Eger patak melletti épület bérlakás lett, melyben tulajdonosának, a Református Egyházközségnek mindössze egy 40 m2-nyi helyiséget biztosítottak. A rendszerváltás után az egyházközség hét évig tartó pereskedést követően vette birtokba a ma Kálvin Háznak nevezett épületet, melyben napjainkban egyházszervező és kultúraközvetítő munka folyik: termei az egyházi adminisztráció és a hitéleti programok mellett kulturális, közművelődési eseményeknek adnak helyet. VARGA ZSOLT 93 Budapesti Hírlap 1930. 281. https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/BudapestiHirlap 1930_12/?query=vagy%20a%20buenos-ayresi%20kiv%C3%Alndorl%C3%B3&pg =133&layout=s [2018.04.21.] 94 Eger 1930. 280. https://library.hungaricana.hu/hu/view/EgriUj- sag_1930_02/?pg=579&layout=s&query= 100%20szeg%C3%A9nynek [2018.04.21.] 34
