Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
való részvételre. Panaszkodott a líceumi népiskola igazgatójára is, aki az elmulasztott órákról tudni nem akart, viszont a katolikus vallásórák látogatását állandóan sürgette és ez ügyben a város polgármesteri hivatalához is fordult. Kovács Károly egri ideiglenes missziói lelkész a gondozására bízott egyház viszonyairól egy év szolgálat után általánosságban kijelenthette, kifejtett tevékenysége eredményeként az egyház iránti érdeklődés szélesebb körben hódít és vallásos nevelésben egyre több iskolaköteles részesül. 1890 áprilisában kelt, az alsó-borsodi egyházmegyéhez intézett levelében kérte a közgyűlést, vegye gondozása alá a szép múltú, de az „utóbbi időben csaknem végveszély szélén álló kis egyházat”. Rövid időn belül a megfogyatkozott és tétlen presbitériumot teljes létszámra emelte és új életet vitt a közösségbe. Összeállított egy családkönyvet, melyben a házasságokat vezette, és összeírta az egri protestánsokat. A családkönyvbe 17 tiszta református házasságot, 11 lutheránussal vegyes, 1 görög katolikussal vegyes, 79 római katolikussal vegyes, illetve 3 tiszta evangélikus és 34 római katolikussal vegyes házasságot rögzített. A reformátusok lélekszáma összesen 293, az evangélikusoké 114 volt és 3 unitárius is élt a városban, így az összes protestáns lélekszám 410 volt,63 egyházi adót pedig 143-an fizettek.64 Kimutatása csak azokra vonatkozott, akiket nem csekély utánajárással sikerült felkutatnia és leszögezte, a vegyes házasságokból származó gyerekek mind katolikus neveltetést kapnak. A lelkész úgy vélte, Eger maga a missziós tér és nem a környéke, ahol 10- 15 faluban él 5-6 protestáns személy. Ezért az egri iskolákat mérte fel, és a református vallástanulók számát 10-ről 56-ra emelte. Vasárnap és ünnepnapokon bevezette a délutáni istentiszteletet is. Rendbe tette az egyház pénzügyeit is, a korábbi évekről maradt 400 forintnyi váltóadósságot az egyházközség törlesztette, 1890-ben tehermentes lett és némi tőkéje is maradt. Az egri egyházközség presbitériuma javasolta, hogy a közbizalmat kiérdemelt Kovács Károly ideiglenes missziói lelkészt az egyházkerület állomásán erősítse meg, a lelkészi állást rendes missziói lelkészségnek nyilvánítsa, ha már az egri egyházat missziói központtá alakították. Az egyházmegye támogatta a lelkész átminősítését, egyúttal az egyházkerület közvetítését kérte, hogy a konvent közalap-kezelő bizottsága évi 500 Ft állandó évi segélyben részesítse a missziói lelkészt, akinek éves illetménye, az egyházközség által utalványozott évi 120 Ft, a csekély palást- és tandíj, illetve a törvényszék fogházában letartóztatottak lelki gondozása után járó mintegy 300 forintnyi állami támogatás szánalmasan kevés.65 A Magyarországi Református Egyház Egyetemes Konventje 1890. április 15-23. között Budapesten tartott ülésein megtárgyalta az egri missziós kör ügyét. A missziós bizottság, tekintettel az egyházközség nehéz anyagi viszonyara, és azon körülményre, hogy ha csekély is az Egerben és környékén élő reformátusok 63 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C.CXX. 66448/265. 64 Lásd a 3. sz. mellékletet. 65 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXX. 66447/264. 26
