Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig

alatt nemcsak az egyház önálló bevételeit és az országos közalap pénztárából ki­utalványozott 500 forintot élte fel, hanem adósságot is felhalmozott. Az adósság az egyházközség egyetlen értékére, ingatlanára, a parókiára és az imaházra lett betáblázva, ezért annak törlesztésére a lelkészlakást bérbe adták és a hivatali te­endőket egy ideig helyettes lelkész végezte. 1889 februárjában Bornemissza es­peres tájékoztatta a püspököt, hogy az egri lelkészi állást mindaddig nem pályáz­tatja, míg a konvent segély ügyében határozatot nem hoz. Ha megkapja, abban az esetben létezhet Egerben lelkész állomás, de akkor is szerényen, mivel a lutherá­nusok egyáltalán nem akarnak fizetni. Ha nem, akkor úgy gondolta, egy káplánt kellene alkalmazni, mondván „annak talán kijut annyi, hogy éhen nem hal meg”.55 „ Elvi szempontból fel nem adható missziótelep ” Valószínűleg a szűkös pénzügyi viszonyok következtében kialakult szükséghelyzet is közrejátszott abban, hogy az alsó-borsodi egyházmegye 1888. szeptember 12-13-i közgyűlése azt tárgyalta, hogy az egri egyház, mint elvi szempontból fel nem adható missziótelep, részesüljön évi 500 Ft állandó segély­ben, és a javaslatot terjesszék az egyetemes konvent elé. A közgyűlés osztotta az egyházmegye nézetét, miszerint az egri egyházat mindenképp fenn kell tar­tani és misszióközponttá alakítani. Kérte az egyházmegyét, írassa össze az Eger vidékén élő híveket, illetve szerezze meg azokat az adatokat, melyek a misszió­kor alakításához a konvent szabályrendelete értelmében szükségesek.56 Bornemissza esperes azzal érvelt, hogy véleménye szerint Eger maga képezi a misszió tárgyát. Ahol 300 lélek él, ott szükséges azok megtartásáról gondoskodni, mert elszomorító dolog elnézni, hogy egész családok olvadnak be a katolikusok nagy zö­mébe. Egy 1888. évi kimutatás szerint a diaszpórában mindössze 17 protestáns lélek élt,57 ez a szám pedig misszióközponti jelleggel nem ruházta fel Egert. Az esperes le­szögezte, ha a konvent nem lelkesül magáért Egerért, az elesik.58 Az egyházmegye 1889. évi tavaszi, Kistokajon tartott közgyűlése úgy in­tézkedett, hogy a rendes lelkészi állomást egy évre helyettes lelkésszel töltik be. Kovács Károly, aki a püspökhöz írt leveleit hol helyettes lelkészként, hol ideigle­nes misszionáriusként szignálta, a „meglehetős mérvű közönyösséget” tanúsító egyháztagokat saját otthonaikban kereste fel, újjászervezte a „megfogyott s csak­nem részvétlen presbitériumot”,59 de Egerben töltött szolgálatának társadalmi 55 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 65169/164. 56 A Tiszáninneni Ev. Ref. Egyházkerület 1888. szeptember 25-26. napjain Szikszón tartott közgyűlésének jegyzőkönyvi kivonata. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 64780/945. 57 A Mátrai járásban 6 településen mutatott ki Apostol Bertalan református vallású lako­sokat: Sírok 1, Kőkútpuszta 4, Felnémet 3, Mikófalva 1, Egercsehi 1, Pétervására 7 lélek. SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 64783/948-3. 58 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXVIII. 64782/947-2. 59 SRKL Zsoldos-gyűjtemény. C. CXIX. 66448/265. 24

Next

/
Thumbnails
Contents