Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Varga Zsolt: Az Egri Református Egyházközség - alakulásától temploma felépítéséig
A keresztelési, házassági és halotti anyakönyvi másodpéldányok megörökítették azokat az evangélikus családokat, amelyek nevei már az 1860. évi adakozási listán is szerepeltek (Roth, Eisenmayer, Turcsányi). 1890-ben Egerben 407 protestáns: 293 református és 114 evangélikus élt. A századfordulón a két magyarországi protestáns egyház a korábbi nagygeresdi, illetve abaújkéri egyezségek helyett újat kötött.44 45 Az új egyezség az alapján a miskolci evangélikus gyülekezet lelkésze Egert a filiái közé sorolta, és kérte, hogy az egri evangélikusok által befizetett évi 194 Ft egyházadó felét Miskolcra küldjék, továbbá jelezte, az evangélikus gyermekek konfirmációra való felkészítéséről is a miskolci evangélikus lelkész fog gondoskodni. Az egri evangélikusok a fenti kéréseket 1900. augusztus 12-én kelt levelükben visszautasították, mondván, hogy ragaszkodnak az addigi helyzethez. A gyülekezet közös, protestáns jellege így változatlan maradt, a főgondnoki tisztséget többször is evangélikus gyülekezeti tag töltötte be (Turcsányi Sándor, Zsivora Samu), az egyháztanácsban pedig mindig jelen volt 4-5 fő evangélikus presbiter. Az 1930-ban épült templomban több alkalommal tartott istentiszteletet Duszik Lajos, akinek a tiszai egyházkerület közgyűlésének rendelkezése szerint a Heves megyei evangélikus szórványterület tulajdonképpen a gondozása alá tartozott. Hogy az egri evangélikusok mennyire a református egyházhoz tartozónak érezték magukat, arra nézve nagyon jellemző, hogy amikor a különválást célzó első lépések már megtörténtek, az evangélikusok 1934. január 7-én tartott értekezletükön kijelentették: a fiókegyházzá való átalakulást nem kívánják és az ellen a legerélyesebben tiltakoznak. A református-evangélikus viszonyban változást a következő év hozott. 1935. január 14-én Sztehlo Gábor lelkész vezetésével az evangélikus hívek ismételten értekezletet tartottak, amelyen Porubszky Béla nyugalmazott bányafőtanácsos indítványára kimondták a református egyháztól való elszakadást.4'’ Az önálló anyaegyház megalakulása 1885 októberében az alsó-borsodi református egyházmegye Miskolcon rendkívüli gyűlést tartott. Az egri fiókegyház papválasztó jogának szabályozása ügyében az a határozat született, hogy a makiári lelkészválasztásnál a 125 szavazatból Eger 25-öt kap. Eger ezt magára nézve sérelmesnek találta, s a papválasz44 Az 1830-ban és 1833-ban született egyezmények egyebek mellett a szórványban élő reformátusok és evangélikusok egyházi adójáról, a stoláris szolgálatok rendjéről, a templomhasználatról, úrvacsoraosztásról, halotti prédikációról, iskolalátogatásról rendelkeztek. A szórványban élők kivételt képeztek az alól a fo irányelv alól, hogy pl. mindegyik evangéliumi felekezet a sajátjának fizessen adót. A két egyház országos zsinata 1900-ban a nagygeresdi egyezményt megújította, de 1914-ben az evangélikusok felmondták, mert megerősödött konfesszionalizmu- suk túlságosan szorosnak tekintette a reformátusokhoz fűződő kapcsolatot. Csohány 119-125. 45 Lásd Detre 47-51. 21
