Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Cseh Zita: Megfigyelők és megfigyeltek. Heves megyei református lelkészsorsok a Kádár-rezsim első időszakában
I Szabó Zoltán Noszvajon hamar beilleszkedett a gyülekezet és a faluközösség életébe, s mint gyakorló lelkész itt próbálta megvalósítani mindazt, amit professzorként elméletben tanított. Immár a gyakorlati ismeretanyagra is támaszkodva néhány tanulmánnyal még gyarapította teológiai elméleti munkásságát, de értékes helytörténeti, néprajzi dolgozatok is készültek ebben az alig egy évtizedes, utolsó életszakaszában. A noszvaji tanács részére „közösség iránti felelősségből, hazaszeretetből” is készített egy, az egész falu jelenét és jövőjét érintő előterjesztést.51 52 Ebben meglepő éleslátással írt a falu korabeli helyzetéről, hiányosságairól, s tett javaslatot fejlesztésekre pl. a turizmus, az idegenforgalom területén. 1958-ban elkészítette a noszvaji gyülekezet analízisét.32 Ebben megállapította, hogy a gyülekezet igen rossz állapotban van, az istentiszteletek, a bibliaórák elnéptelenedtek, s az adakozás, egyházfenntartás a minimumra csökkent, majd megfogalmazta a feladatokat, melyeket a Biblia használatának növelésére kell megtenniük.53 Tanulmányában az 1560 lélekszámú gyülekezet életéről, felépítéséről is részletesen beszámolt. A bethánistákról a következőket tudjuk meg: „ Másfél év előtt, itteni szolgálatunk megkezdésekor találtunk egy 3-5 taggal, heti egy összejövetelen találkozó kis csoportot, egy 20 évvel ezelőtt 40-50 taglétszámú, revival-pietista Bethánia-egyesület roncsait. Az idői keretet megtartottuk, az alkalmakat kettőre szaporítottuk, majd a helyiséget is változtatni kellett. ”54 Meglátásunk szerint Szabó Zoltán a bethánizmust ugyan támogatta, de ő maga nem nevezhető bethánista lelkésznek, mint ahogy azt a hivatalos szervek állították. Erre sem elméleti munkáiban, sem a vele kapcsolatban tanítványai és tisztelői által írt visszaemlékezésekben, nekrológokban nincs utalás. Természetesen múltja miatt mind az Állami Egyházügyi Hivatalnak, mind a politikai rendőrségnek látókörében volt a falusi lelkész, de vele kapcsolatban csak egy komolyabb feljegyzés található Borai Emil egyházügyi főelőadótól. Egy 1959-es jelentésében az olvasható, hogy Szabón kívül már az összes megyei református lelkész lojális. Véleménye szerint Dr. Szabó Zoltán dölyfos, öntelt, jobboldali elem, aki negligálja esperesét, igyekszik őt megkerülni, felsőbb kapcsolatokat keres céljai eléréséhez. Állítása szerint a Bethánia-mozgalom egyik országos összefogója.55 (Talán ezt azért gondolta, mert Szabó Zoltánnak noszvaji évei alatt sok látogatója volt: nyelvészek, tudósok, gyűjtők, néprajzosok és régi tanítványai igen szép számban keresték meg a lelkészlakban.) A faluban egy konfliktusáról tudunk: az iskolai hittanoktatói tevékenységtől eltiltották, mert a hittanórákon ott maradhattak a be nem iratkozott tanulók, s ezzel szabályt sértett. További retorziót is kilátásba helyeztek: ezen túl jobban oda fognak figyelni a községben megrendezésre kerülő ismeretterjesztő előadásokra.56 51 Dr. Kováts 356-363. 52 Uo. 339-347. 53 Uo. 339. 54 Uo. 343. 55 MNL HML ХХШ.З.Ь. 1239/1959. 56 Uo. 201
