Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Cseh Zita: Megfigyelők és megfigyeltek. Heves megyei református lelkészsorsok a Kádár-rezsim első időszakában

Berzétei László Az egyházügyi főelőadó egyik jelentésében szerepel, hogy a forradalom ideje alatt Heves megyei lelkészek is csatlakoztak a Református Megújulási Moz­galomhoz, s Berzétei László32 gyöngyösi lelkész nevét említette meg. 1956. október 31-én, a reformáció emléknapját ünnepelték a zsúfolásig megtelt gyöngyösi refor­mátus templomban. A forradalommal való szimpátiájukat jelezte, hogy az istentisz­telet alatt - Berzétei László felesége kezdeményezésére - elszavalták a Szózatot, további hazafias verseket mondtak és elénekelték a Himnuszt. A forradalom utáni megtorlóhadjáratban ezek a cselekedetek elegendőek voltak ahhoz, hogy Berzétei a rendőrség, illetve az állambiztonság látókörébe kerüljön. Beszervezésének pontos körülményeit nem ismeijük, mivel beszervezési dossziéja33 nincs meg, de a rendel­kezésünkre álló munka dossziéja és 6-os kartonja alapján tény, hogy Berzétei Lász­lót „Mátray” fedőnéven34 1 95 9. május 7-én ügynökként (a 6-os kartonján ez később 32 Berzétei László (1920-2004) lelkész, esperes: Pestszenterzsébeten született, tanulmányait Budapesten, a Lónyay Utcai Református Gimnáziumban és a Református Teológiai Akadé­mián végezte. Rövid fővárosi szolgálat után 1944-ben helyezik Gyöngyösre, ahol segédlel­készként fő feladata a környező járásban szétszórva élő reformátusok gondozása, valamint a mátrai üdülőkörzet lelkészi ellátása. A háború után (már gyöngyösi másodlelkészként) a Mátraházi Református Diáküdülő (ma: lelkészüdülő) igazgató-lelkészi feladatait végzi. Az üdülőben sok háborús sérült, beteg fiatalnak nyújtottak testi-lelki gyógyulást. Ezekben a ne­héz időkben sikerül renoválni, s egy új szárnnyal a kétszeresére bővíteni az épületet. Erre az időre esik házasságkötése, valamint három gyermekük születése. Végül a rendszer, és egy­házi kiszolgálói állandó nyomásának engedve lemond az üdülő vezetéséről, és elvállalja az 1954-ben nyugdíjba vonuló Dr. Szurtnó László utódjaként a gyöngyösi református lelkészi állást. Küzdelmes időszak következik, így kezdetben - negyedik gyermekével kiegészült - családját csak az egyházi szőlő saját kezű műveléséből tudja eltartani. A forradalom ideje alatt csatlakozik a Református Megújulási Mozgalomhoz. Bár Gyöngyös az egyházmegye peremén lévő egyházközség, 1984-ben az Észak-pesti Református Egyházmegye őt vá­lasztja esperesének, s a hivatal is Gyöngyösre kerül. 1988-ban újraválasztják esperesnek. 1994-ben, 50 évi gyöngyösi, illetve 40 éves gyülekezeti lelkipásztori szolgálat után vonult nyugdíjba, a város Pro Civitate kitüntetéssel ismerte el munkáját. 2004-ben, 84 évesen hunyt el. http://honlap.parokia.hu/lap/matrai-orommondo/ujsag/cikk/4228/?i=719 [2018.04.09.] 33 Az ún. В-dosszié igen értékes történeti forrás, hisz a hálózati személy személyi dosszi­éja volt, amelyben összegyűjtötték a tanulmányozására, beszervezésére és az állambizton­sági szervekkel való együttműködésére vonatkozó adatokat. Ebben helyezték el többek közt a beszervezést biztosító kompromittáló anyagokat, de itt vezettek nyilvántartást arról is, hogy a hálózati személy kapott-e valamilyen ellenszolgáltatást tevékenységéért. 34 Megjegyzendő, hogy a 6-os kartonján fedőneve „Mátrai”-ként van írva, az 1989-es vál­tozás-jelentésben „Mátray László”, a munkadosszié elnevezése „Mátray”, s azon belül kö­vetkezetesen ezt a névváltozatot használták. 195

Next

/
Thumbnails
Contents