Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)
Bodnár Krisztián: Heves és Külső-Szolnok vármegye követei az 1832-36. évi országgyűlés vallásügyi vitáiban
A kirendelt bizottság említett, 12 pontos javaslata a február 4-i kerületi ülésen kapta meg a többség bizalmát.60 Kossuth Lajos Országgyűlési tudósításaiban 14 pont szerepel; ö feljegyezte, hogy a kérdésekben csupán Lonovics József, az egri káptalan követe nyilatkozott meg néhány ponton (többek között javasolta, hogy a felekezetek ne folyjanak bele egymás ügyeibe, érvényesüljön a lelkiismereti szabadság, és a templomon kívül ne legyenek vallási különbségek), de Brezo- vay vagy Dobóczky felszólalásáról nem emlékezik meg.61 Február 14-én a Heves és Külső-Szolnok vármegyei közgyűlés reagált követeinek jelentésére, amelyhez azok csatolták a rendek vallásügyi üzenetét, s megszületett az újabb követutasítás e tárgyban (a közgyűlés kisebb módosításokkal elfogadta annak a megyei kiküldöttségnek a javaslatát, amely az utasítások kidolgozására volt hivatott). A rever- zálisok ügyében „egészen elfogadhatónak” találták a rendek véleményét. A katolikus vallásról való áttérés esetében fenn kívánták tartani az 1791. évi 26. te, 13. §-át, illetve el akarták tiltani a protestánsok katolikus hitre csábítását is. A vegyes házasságokat továbbra is katolikus pap előtt szerették volna megköttetni, azonban az „evangélikus” vallású nevelők katolikusok általi félfogadását már nem ellenezték. A karok és rendek üzenetéből elfogadták a következő kitételeket: kisebb és grammaticalis iskolák felállítása, a protestánsok ne fizessenek a katolikus egyháziak eltartására (vagy ez legyen kölcsönös), a hivatalok betöltésének lehetősége, birtokszerzés és mesterségűzés szabadsága, közös temetők, a protestáns fiatalok szabad külföldi utazása.62 Február 20-án a rendek országos ülése zajlott le, ahol Lonovics már a re- verzálisok ügyében megszólalva azokat igazságosaknak nyilvánította, s kijelentette, hogy a törvény nem tiltja ezek meglétét, tehát szabad őket alkalmazni.63 A hevesi követek aznapi tevékenységéről megint csak keveset tudunk, s azt is szinte csupán áttételesen. Horváth Mihály ugyanis megállapította, hogy akkor is mindössze a személynök, Horvátország, Szepes, Esztergom, Pozsega, a káptalanok és néhány szabad királyi város követei nem pártolták a vallási sérelmek ügyét,64 s az országgyűlési jegyzőkönyvben bő két sorban arról olvashatunk, hogy Heves és Külső-Szolnok követe kérte, hogy az érett korba lépett gyermek csak valamelyik bevett vallást választhassa szabadon.65 Másnap, február 21 -én a viták folytatódtak, és ekkor került sor Beöthy és Tagen János (nagyváradi prépost) összetűzésére, amikor is az utóbbi tagadta a hatheti oktatással való visszaélések igaz voltát, s erre az alsótábla eltávolíttatta őt az ülésteremből. Aznap felmerült lehetőségként az 1790. évi 26. te. 13. §-ának 60 Horváth 321. 61 Kossuth 149-150. 62 MNL HML IV. Le. 20. rsz., illetve IV.La. 104. köt. 241-242. 63 Kossuth 194. 64 Horváth 322. 65 Országgyűlési jegyzőkönyv 1. köt. 170. 162
