Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 21. (Eger, 2018)

Magyar Kata: Polgári Mihály, a felségsértéssel vádolt mezőtúri református prédikátor pere

jén látogatást tett más túri lakosokat, Korda Jánost, Borbély Ádámot, Bordács Ist­vánt és Tóth Andrást.86 Subics Pál szolgabíró sem kerülte el a meghurcoltatást, noha Kirchmayer meglehetősen merész verzióját Subics szökésben játszott szere­péről a mezőtúriak vallomása sem támasztotta alá.87 A mezőtúri városvezetés szöktetési részvételét azonban nemcsak a töm- löctartó és felesége, valamint a hajdú vallomásai révén feltételezte a törvényszék. Polgári szökését követően lefoglalt egyik, Boroszlóban kelt, 1752. szeptember 11- i levelében is meglehetősen egyértelműen fogalmazott akkor, amikor azt írta, hogy fogságából való kiszabadulását a város elöljárósága „szívesen munkál- kodta.”88 A per folyamán azonban a bebörtönzött túriak mindvégig tagadták, hogy közük volt Polgári szökéséhez: korbácsütések, valamint nagy lábujjuk és lábszá­ruk csigáztatása után sem vallották be, hogy közreműködtek volna abban.89 Polgári levelei alapján az sem zárható ki teljességgel, hogy a túriak mellett a debreceni tanács is segítette szökését. Ezt támasztja alá Polgári Mihály húgának, a Tiszacsegén élő Sándor Györgyné Rácz Erzsébetnek a vallomása is, akinek bátyja, a Debrecenből érkező gáborjáni jegyző Polgári Gergely állítólag azt mondta, hogy azért nem igyekezett addig testvérük kiszabadítását elősegíteni, mert annak előmozdításán már nála érdemesebb személy, a debreceni bíró mun­kálkodott.90 Polgári apósa, Bányai István, a Nagytanács („választott hites közön­ség”) tagja ráadásul a debreceni Új utcában élt, így személyes kapcsolatai révén ő is közbenjárhatott Polgári érdekében a városvezetésnél.91 Polgári felesége, a férje bebörtönzését követően gyermekeikkel együtt ap­jához Debrecenbe költöző Bányai Zsuzsanna szintén gyanúba keveredett férje szöktetési ügyében, mivel az egyik börtönszolga vallomása szerint asszonyok is voltak a Polgárit szöktető szekér mellett.92 Sághy Mihály alispán Barkóczyhoz írt 1752. szeptember 30-i levele szerint Polgárinét Egerbe rendelték kihallgatásra, de azt követően el is engedték, mivel „semmi gyanúsat nem mondott. ”93 Később még egyszer őrizet alá vették, de ekkor sem ismerte el, hogy férje szöktetésében részes lett volna.94 86 Faragó 1927. 56. és Borovszky 1892. 80. 87 Borovszky 1892 80. és MNL HML IV.l.b. 250/1753. No. 5-7. 88 MNL HML IV.l.b. 250/1753. 1752. szeptember 11-i levele a túri városi tanácshoz Boroszlóból 89 MNL HML IV.l.b. 250/1753. No. 15. és Faragó 56. 90 MNL HML IV. 1 .b. 250/1753. No. 3. A tanúvallomások debreceni szálakra történő uta­lásaira és Rácz Erzsébet teljes vallomásának közlésére lásd Gáborjáni Szabó 104-108. 91 MNL HML IV.l.b. 250/1753. Polgári apósához címzett levelei, melyeket a debreceni tanács az alispánnak 1753. január 26-án elküldött. Lásd még Gáborjáni Szabó 103. 92 Faragó 1927. 58. 93 MNL OL A 1 186/1752. 94 Faragó 1927. 58. 142

Next

/
Thumbnails
Contents