Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Az állam szerepe Eger város szőlészetének újjáépítésében • 71
való helyi bortermelőtől, hogy az olasz bor beáramlásának megállítására minden tőle telhető eszközt megragadjon. Szederkényi javaslata az új vámtarifa megállapítására ösztönözött, ennélfogva a képviselőtestület az indítványát egész terjedelmében elfogadta. Ezt felirat formájában a kormányhoz küldtek: „az olasz bor vámját legalább is oly összegben állapítassék meg, mint a szőlő elpusztulása előtt volt. Továbbá miután 3 évig még a mostani vám marad érvényben a bortörvény végrehajtásánál történjék intézkedés, hogy amennyiben Magyarország területén termett borba olasz borból 25%-nál több kevertetik, ezen keveréket, mint olasz bort megnevezve tartoznak eladni, s a forgalmazásnál és raktározásnál a törkölyborhoz hasonló módon kezeljék.” A hegyvidéki borok értékesítését az a körülmény is akadályozta, hogy a borfogyasztási adót, midőn az ország legnagyobb részében a szőlőket a filoxéra elpusztította, egészen magasan, 12 korona 70 fillérben állapították meg. Szederkényi szerint ennek tulajdonítható az a körülmény is, hogy a szőlők felújítása nem a kívánt mértékben történt. Dr. Alföldi Dávid képviselő indítványára elhatározta a képviselőtestület, hogy a jelenlegi fogyasztási adónak felére való leszállítását kérelmezi szintén felirat formájában. „Városunk területén újabb időben a szőlők felújítása örvendetes előhaladást tüntet fel. Sajnos tapasztaljuk azonban, hogy a legutóbbi évi, jó-középnek mondható termést a termelők legnagyobb része egyáltalán nem, vagy csak igen olcsó árban volt képes értékesíteni. Ennek oka főleg a homoki és olasz borok beözönlésében keresendő.”6“ A fentebb vázolt eseménnyel állt szoros összefüggésben az a tény is, hogy a századforduló hajnalán Egerben elharapózott a borhamisítás. 1900. április 21- én napirend előtt felszólalt Kovách Kálmán képviselő. A borhamisítások tárgyában 24 órával a képviselőtestületi ülés előtt szóban bejelentett indítványát aznap előterjesztette arról, hogy a városban napról-napra nagyobb mérvet öltött a borhamisítás. Példaként említi, újabban hat helyen is találtak hamis bort.62 63 A hamisításnak ily mértékben való elterjedése rossz ómen a városra nézve, különösen pedig azokra, akik nagy anyagi áldozattal szőlőiket újra ültették, mivel termésüket nem tudják értékesíteni. A korabeli lapok felhívták az olvasó- közönségük figyelmét, „hogyha Egerben akarják beszerezni borszükségleteiket a legnagyobb körültekintéssel járjanak e/.”64 Ez felettébb elkeserítő hímek számított az egri piacra nézve, de a kétségtelenül valós alapon nyugvó híresztelés tönkre tehette az egri bor jó hímevét is.65 Nagy megdöbbenéssel tapasztalta az indítványozó, hogy egy olyan egyén, akit hamis bor forgalomba hozatalán értek, épp pár nappal azelőtt egy második kimérési jogot is kapott. Ez a körülmény egyrészt felbátorította a hamisítókat, másrészt a vásárlókban megingatta a 62 HML V-71 14. rsz. 1900. január 20. 63 HML V-71 14. rsz. 1900. április 21. 64 Uo. 65 Beck 139. 83
