Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kovács Melinda: Eger város címer- és pecséthasználata • 5

Az első városi címeres levél Kassa városáé 1369-ből. A városi címerek pénzeken, épületeken, templomokban, zászlókon érhetők nyomon. Megfigyelhető, hogy a középkor városi címereinek többsége a korábban önkényesen felvett pecsétképből fejlődött ki. És akkor, amikor a címer már elvesztette fegyverjellegét és kitüntetést jelentett.

Az 1700-as évekig kiadott armalisok a nyugati és északi részek, valamint Erdély városait látták el címerrel. A XVIII. századtól pedig a török alól felszabadult részek városai nyertek új címereket.3

Eger esetében ilyen címeres armalist nem ismerünk. A város középkori pecséthasználatát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a székeskáptalan pecsétje alatt állította ki okleveleit. Az 1434. évi oklevélen teljesen ép cipópecsét található. A pecsétképen Szent János evangélista szimbóluma a sas látható.4

1. kép. Eger város 1434-ik évi oklevelének cipópecsétje

A török alóli felszabadulást követően, 1688. augusztus 6-án Lipót szabad királyi várossá nyilvánította Egert. Törvényerőre ez nem emelkedett, így a város 1692-ben kérte a rangemelést és a privilégiumlevelet. Igaz, nem kapta meg, de ennek ellenére 1693-ban ezüst pecsétet készíttetett magának, amit használatba is vettek. Köriratába a szabad királyi városi jogállást foglalta: ,JSigillum liberae ac regiae civitatis Agriensis.” A még Kassán székelő Fenesy György püspök és a Jászón működő káptalan tiltakoztak ez ellen, éspedig joggal, mert a rangemelés közjogi szempontból valóban támadható volt. Bizonyítékként bemutatták IV. Béla király 1261-ben kelt oklevelének másolatát, amely Egert püspöki várossá nyilvánította, valamint az 1649. évi 45. törvénycikket, mely kimondja, hogy

3 Darvasy 38., 50-51., Tagányi 47.

4 HML ME. 88.

6