Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sztahó Eszter Ildikó: A XIX–XX. századi gyöngyösi nőegyletek felépítése alapszabályaik tükrében • 51
keresését és a külföldi nemzetközi kongresszusokon Magyarország katolikus női képviseletét.54 A Gyöngyösi Izraelita Betegsegélyző Nőegylet55 egy speciális egyesület volt - ez tartozik a harmadik csoportba -, amely mintegy kiegészítő, illetve társegyesülete az Izraelita Jótékony Nőegyletnek. Az egylet célja „a rendes tagoknak betegség vagy gyermek-szülés esetében pénzbéli segélyben és ápolásban részeltetése, minden rendes tag elhalálozás után egy síremlék felállítassék. ”56 Tehát kizárólag izraelita vallású egyleti tagok (nők) részesülhettek támogatásban. Az 1912-ben módosított alapszabályban már csak akkor kapták meg a tagok a támogatást, ha arra „ igényt tartanak,”57 Minden bizonnyal a gazdagabb egyleti hölgyek eltekintenek ettől az „alamizsnátok". Ebben a módosított alapszabályban kapcsolódott össze a két gyöngyösi izraelita egyesület tevékenysége, hiszen a betegsegélyző egyletnek már alapvető célja között szerepelt az „...egyleten kívüli elszegényedett egyének, özvegyek és árvák segélyezése”58 is. Fontos megvizsgálni, hogy kik és milyen feltételek mellett lehettek a különböző egyesületek tagjai. Minden egyesületnél meghatározott tagdíj (vagy anyagi hozzájárulás) befizetéséhez kötötték, hogy a belépni kívánó egyén milyen szintű egyleti tagságra válik jogosulttá. Általánosságban elmondható, hogy az egylet rendes tagjainak meghatározott összegű és előre fizetett tagsági díjat kellett fizetniük, az alapító tagok pedig egy nagyobb összeggel (általában megalakuláskor egy összegben, vagy meghatározott időközönként részletekben) járultak hozzá az egylet működéséhez. Azok lehettek tiszteletbeli tagok, akiket az egylet körül szerzett érdemeikért (anyagi támogatás, vagy tényleges munka) megválasztottak. Pártoló tagok voltak, akik bármilyen csekély összeggel támogatták az egylet működését. A Gyöngyösi Jótékony Nőegyletnek alapító és rendes tagja lehetett minden „honfi és honlegény” vallási különbség nélkül.59 Tagságot elsősorban nőknek adtak, de férfiak is felvételt nyerhettek az egylet tagjai közé. A feltétel csupán az volt, hogy magyar nemzetiségű legyen a jelentkező. A rendes és alapító tagokon kívül az egylet tagjai lehettek mindazok, nem- és valláskülönbség nélkül, akik bármilyen nagyságú adománnyal támogatták az egylet működését.60 54 HML IV-414 4. rsz. 122. 55 Az egylet neve az 1885-ben módosított alapszabályban Gyöngyösi Izraelita Beteg Önsegélyző Nőegyletre változott, de az 1912-es alapszabályban újra Gyöngyösi Izraelita Betegsegélyző Nőegyletként szerepel. 56 HML IV-414 3. rsz. 23. Gyöngyösi Izraelita Betegsegélyző Nőegylet alapszabályai. 57 HML IV-414 4. rsz. 72. Gyöngyösi Izraelita Betegsegélyző Nőegylet alapszabályai. 58 Uo. 59 HML IV-414 3. rsz. 5. 60 HML IV-414 3. rsz. 5. 60
