Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Sztahó Eszter Ildikó: A XIX–XX. századi gyöngyösi nőegyletek felépítése alapszabályaik tükrében • 51
csak fokozódott, ha még pénz fölött is a nők rendelkezhettek. Márpedig sok nőegyletben a pénzügyi döntéshozók is nők voltak.6 A jótékonyság, amellyel a legtöbb nőegylet foglalkozott, mint a hagyományos nőies tulajdonságokból (gondoskodás, együttérzés, ápolás) adódó, tipikusan nőies tevékenység szerepelt a köztudatban.7 Éppen ezzel a tradicionális női tevékenységgel tudtak betömi a férfiak világába. A nőegyletek azonban több oldalról is részesültek kritikában. Egyesek szerint a jótékonykodás csak egyfajta amatőr adakozókedv volt, amely senkinek nem jelentett valódi segítséget, mások pedig kifejezetten károsnak ítélték a jótékonykodást, mert e mellett a szükséges reformokat - amelyek a nők életét, közéleti szerepét alapvetően megváltoztatták volna - el lehetett felejteni.8 A nőegyletek működésével kapcsolatban felmerült az a kérdés is, hogy milyen mértékben vonják be a férfiakat az egylet munkájába. György Aladár, aki egyébként a „nőügy” lelkes támogatója volt, kritikus cikkben azt javasolta, hogy az egyleti hölgyek rendszeresen kérjék ki a nagyobb tapasztalattal és szaktudással rendelkező férfiak véleményét.9 „A jótékony nőegyesületek minden tekintetben helyesen cselekszenek, ha elsősorban a direkt jótékonyságra fordítják figyelmüket, helyesen intézkednek, ha a férfiak tanácsát igénybe veszik... ”10 11 12 A nőegyletek tagjai jórészt nők voltak, de az elnökségben és a vezetők között férfiak is előfordultak. Ahogyan több budapesti és vidéki nőegyletnél, a gyöngyösi nőegyletek tagjai között sem csak tagként szerepeltek férfiak, hanem az egylet vezetőségében dolgoztak. Lengyel Dánielné A nőegylet befolyása a társadalmi életre című írásában új érvként hangsúlyozta, hogy az egyleti munkán keresztül tér és lehetőség nyílik a nők számára a komolyabb gondolkozásra, az ismeretek kölcsönös cseréjére és gyarapítására, „...a nőnek, mint honleánynak és polgárnőnek is vannak kötelességei ...neméhez illő eszközök, a jótékonyság és szeretet által, ereje és tehetsége szerint neki is a közjóra működnie kell. 1 Szorgalmazta, „ ...hogy országszerte minden nagyobb helységben nőegyletek alakuljanak. "n A reformkorban működő jótékony nőegyletek statútuma még elvárta a tagoktól, hogy ne csak a belépésnél mutassanak lelkesedést, hanem az egylet munkájában is vegyenek részt.13 Lengyel Dánielné azonban már arról írt, hogy nem minden egyleti tagnak kell aktívan részt venni a munkában: „Azonban ne gondoljuk azt, Fábri-Borbíró-Szarka 283. 7 Fábri-Borbíró-Szarka 283-284. 8 Utrio 341. 9 Fábri-Borbíró-Szarka 285. 10 György Aladár: A nők a jótékonyság terén. Nemzeti Nőnevelés 1880.1. 28-30. Közli: Fábri-Borbíró-Szarka 294. 11 Lengyel Dánielné: A nőegylet befolyása a társadalmi életre. Családi Kör 1870. november 13. 1074. has. Közli: Fábri-Borbíró-Szarka 288. 12 Uo. 13 Tóth 2005. 219. 52
