Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Pataki Katalin: A hatvani kapucinusok gyógyszertára (1785–1787) • 35

laboratóriumot, a nagyobb mennyiségű alapanyagok tárolására szolgáló mate­riális kamrát, a drogszárító padlást és a pincét.27 Thalherr rajza szerint a fallal körülvett kolostortelken elhelyezkedő, négyszögletes alaprajzú rendház piac felőli helyiségeiben, a portásfülkével szomszédos két szobában működött a patika.28 E két helyiség egyike minden bizonnyal a gyógyszertár officinája, a másik pedig a gyógyszerész szobája lehetett.29 Ugyanakkor az utóbbi a patika beren­dezéséhez tartozó gyógyszerek, alapanyagok tárolására is szolgálhatott. Erre utal, hogy az 1786-os vizitációs jegyzőkönyv szerint elkülönített materiális kamrája nem volt a patikának; az ellenőröknek a gyógyszertár melletti szobában elhelyezkedő fiókos szekrényben található anyagok vizsgálatára kellett szorít­kozniuk.30 A következő évben a feloszlató biztosok számára a patikus szobája egy sajátos határesetet képezhetett. Míg a rendház teljes ingó és ingatlan vagyona lefoglalásra került, a szerzetesek és laikusok szobáiban talált tárgyakat magán- tulajdonként kezelték, melyeket a távozó barátok magukkal vihettek. A cellák berendezésének összeírására elsősorban azért készült, hogy a későbbiekben csak a rendtagok birtokában lévő tárgyak kerülhessenek ki a kolostorból.31 A patikus szobája esetében meg kellett határozni, hogy mi az, ami az illető személyes vagyonához tartozik és mi az, ami a gyógyszertár berendezését képezi. A feloszlatási eljárást szabályozó rendeletek azonban ilyen döntési jogkörrel nem ruházták fel a feloszlató biztosokat, a választóvonal a lakószoba és a közösségi terek között húzódott. így a helyiségenként csoportosított leltár igen diplomatikusan kerülte meg a kérdést: a seborvos személyes tárgyait annak neve alatt, a szobája berendezéseként írta össze, míg a gyógyszertári bútorokat és anyagokat a patikánál vette leltárba.32 A patika gyógyszereit Ferdinand Holzegger laikus testvér készítette, aki seborvosi végzettséggel rendelkezett. Szobájában a következő, puhafából készült 27 HML IV-4/b 2. rsz. 1786/376. 28 MOLT62N. 1195/2. 29 Analógiaként megemlítendő, hogy Gyöngyösön 1763-ban, a patika megnyitásakor, a gyógyszerész az officinával szomszédos cellába költözött be, és a két helyiség közé ajtót vágatott, hogy bármikor fölkereshessék. Fáy 73. 30 HML IV-4/b 2. rsz. 1786/376 Az említett fiókos szekrény, a kolostor feloszlatási leltárában az anyagkamrában lévő régi sublótként szerepel, míg a benne lévő anya­gokat egy külön listában, a gyógyszerész szobájában lévő fiókos szekrény tartalmaként veszik leltárba. A különböző funkciót betöltő gyógyszertári helyiségek közül nemcsak az anyagkamrát hiányolták az ellenőrök. Habár a kolostor jelentős befogadóképességű pincével rendelkezett, kifejezetten a patikához tartozó pincehelyisége nem volt, a desztillált vizek 8-9 fajtáját a gyógyszertár mellett, egy sarokban tárolták. 31 Velladics. 32 MOL C 103 Kapucinus kolostorok, Hatvan. 40

Next

/
Thumbnails
Contents