Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században • 17
püspök fizette. Az első tanévben tíz hallgató volt.46 A püspök többek között előírta, hogy „ 2. Reggel fél 8-tól 9-ig és délután 2-4-ig tartassanak az előadások. 3. Rendeljük, hogy a most alapítandó iskola elindulásakor a tanítványok kötelező megválogatása eszközöltessék és rendszeresen is csak abszolvált filozófusok vehetők fel az intézetbe és azok is csak abban az esetben, ha a tudományban és az erkölcsökben jó előmenetelt igazoló levelet felmutatnak. A gyakorlati előadásokra a professzor belátása szerint a sebész testvérek bejárhatnak. Reméljük továbbá, ha az említett irgalmasrendiek alávetik magukat ezen rendelkezésünknek, amely a közjót akarja szolgálni, amelyet ők is céljuknak kell, hogy tartsanak, sőt, remélem, hogy éppen ezért meg fogják engedni, hogy ebbe a konventbe olyan rendtagok jöjjenek, akik az említett professzort mindenben, amiben csak szükséget szenved megsegítik dicséretesen és hasznosan, vagyis együttműködnek vele. ”47 Az egri orvosi iskolát megfosztotta az egyetemi rangra emelkedés lehetőségétől Mária Terézia rendelkezése, mely szerint a jövőben Magyarországon csak az lehet tiszti orvos, aki Nagyszombatban vagy Bécsben szerezte meg a diplomát. Az egri orvosi iskola megszűnt 1775-ben, de Markhot Ferenc tovább folytatta az oktatást.48 Az orvosok képzésének gyakorlati, mai szakkifejezéssel tulajdonképpen klinikai alapokra helyezésével Markhot Ferenc és az egri Schola Medicinalis sok nagymúltú európai egyetemnél modernebb volt, megelőzte azokat. A tankönyvek, amiket használt az oktatáshoz, szintén a legjobbak voltak akkoriban.49 Az egri volt irgalmasrendi kórház 1989-ben vette fel Markhot Ferenc nevét. A Líceumban 1781-82-ben egy helyiséget rendeztek be bonctani demonstrációk céljára, egy másikban kémiai laboratórium, egy harmadikban fizikai múzeum működött. 1775 után Markhot Ferenc sebészek és szülésznők, bábák képzésével foglalkozott. 1790 őszén ismét megpróbálja elindítani az egri orvosi iskolát, beadványokat fogalmaz meg. Érveket sorakoztat fel, miért Eger városa a legalkalmasabb hely a második magyarországi orvosi fakultás számára. Az orvosok gyakorlati képzésére lehetőség lenne az irgalmasok kórházában, a gyógy46 Ringelhann 1966. 207. 47 Idézi: Ringelhann 1948. 506.; a latin nyelvű szöveget közli: Udvardy 45^16. 48 Mikor 1772-ben a doktori fokozatra való képesítés jogát kérték Mária Teréziától, hiába támogatta a kérelmet Van Swieten közegészségügyi tanácsadó, a kancellár és az alkancellár is, a jogosítványt nem adta meg az uralkodó. Ekkoriban már működött az 1770-ben királyi rendelettel létrehozott orvosi fakultás a nagyszombati egyetemen. Soós 317. - A nagyszombati egyetemet 1777-ben áttették Budára és kiadták a Ratio Educationist, mely előírta, hogy Magyarországon csak egyetlen egyetem működhet. 49 Ringelhann 1948. 508. 27
