Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században • 17
sokat és reformátusokat is, akiknek külön temetőt is létesített az előrelátó püspök. Ugyanott, a katolikusok temetője mellett látható egy kis ház is, elkülönítve a többi épülettől, melyet ugyanő - mint hérosz - alapított a dühöngök és elmebetegek részére külön zárkákkal, és hogy véletlenül rá ne támadjanak a hozzájuk menő ápolókra, az egyes szobákat igen erős ráccsal záratta el, és minden szükséges holmiról gondoskodott. Hogy megmutassa, nemcsak alapítója a kolostornak, hanem ki fog tűnni a betegek ápolójaként is, a kórházon belül a saját használatára annyi helyiséget építtetett, amennyi szükséges volt, egyet előszobának, lakószobának szintén egyet és ugyanannyi hálószobát magának és a személyzetének, hogy időnként majd ott lakjon. ”28 Az első kórterem a nyugati szárny földszintjén volt 1728 végétől 1748-ig, abban a helyiségben, amelyet később refektóriummá (kolostori ebédlő) alakítottak át. Itt tíz beteg számára volt hely. 1729-ben egy szobrásznak fizettek a betegágyakra faragott díszítményekért.29 1745-ben Liborius Schneider, az egri rendház priora egy órát ajándékozott a kórterem részére.30 1748. június 27-én - Szent László király ünnepén - a betegeket az újonnan épült északi szárny földszintjén található betegszobába helyezték át. 1750-ben ebbe az új betegszobába ( ,fCrancken ziemer”) egy új oltárt, a rendalapító Istenes Szent János oltárát készítették el a - meg nem nevezett - szobrászok és asztalosok, a festők pedig kitünően bearanyozták és megfestették. 1750. március 5-én - tehát három nappal Istenes Szent János ünnepe előtt - Gusztini János egri kanonok áldotta meg az új oltárt.31 Az egri irgalmas rendház pénztárkönyvében olvasható, hogy 1750. május 1-jén fizettek a szobrásznak az oltárért a betegszobába, a festőnek pedig a kép megfestéséért.32 A régi betegszobában is bizonyára állt egy oltár. 1753. április 30-án készültek el az új, faragott névtáblák a betegszoba 24 ágyára. A szobrász által készített {„von Bildthauer arbeith”) táblákat egy festő középen vörösre festette, erre az alapra kerültek a számok, kívül pedig szépen bearanyozták őket.33 Az 1757-ben Bécsben kinyomtatott rendi szabályzatban pontos előírások olvashatók arra vonatkozóan mit kell a tartomány elöljáróinak megvizsgálni, 28 29 30 31 32 33 Bél 131. Az egykorú leírás cáfolja Ringelhann Béla és Soós Imre megállapítását: „... az a véleményünk, hogy külön elmebeteg kórterem nem volt. Az elmebetegeket is a közös kórterembe vették fel.” Ringelhann-Soós 9. HML XII-3/e 196. rsz. Circa Aedificium Erogatio Reverendorum Fratrum Misericor. (...) Pro Anno 1729. HML XII-6 29. rsz. Uo. HML XII-6 1. rsz. HML XII-6 29. rsz. 23
