Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században • 17
keresztényhez illő halálra elkészítik és a megholtakat illendően eltemetik. És mindezeket ingyen végzik (...). És hol van azon kiapadhatatlan forrás, melyből mind magukat minden szükségessel, mind gyógyszertárukat gyógyszerekkel ellátják, mind pedig betegeiket ápolják? Leginkább főpapok, és némely vagyonos, a szenvedő emberiség sorsát szivökön viselő katholikus világiak ájtatos alapítványaiból és 'hagyományaiból telik az; de maguk a szerzetesek is, vándorbottal kezökben, városokon, falukon, pusztákon széjjel járva, különböző jellemű, gondolkozáséi, vallású embereknél házról házra alamizsnát kéregéinek betegeik számára. ”26 27 Egy 1813-ból fennmaradt lista szerint az egri konvent 17 szerzetese közül kettő patikus (,yípothecarius”), kettő betegápoló (Jnfirmarius”), egy házvezető („Oeconomus”), egy szakács („Coqous”), egy orgonista, egy pap, egy házfőnök, vagyis prior, egynek nem tüntették fel a foglalkozását, hét szerzetes pedig kéregető, azaz „collector.”21 Egyikük, Quirinus testvér írásban is összefoglalta munkájának eredményét: „ Specificatio Amit Frater Quirinus Lajtos az Egri Conventnek, minden féle alamisnábúl be hozot, tizen nigy Esztendőtűi fogva, az az Anno 1798 túl és 12dik Augustusiul, Égisz Anno 1813dik Esztendeig. Kisz pinszt behoztam amint következnek a numerusok. (...) Summa 8160. Vajat hoztam (...) 46 akot. Búzát hoztam (...) 981 vikat. Bort hoztam (...) 148 akot. Farsangba hoztam sertishust (...) 53 zsákal tiszen. Ezen kívül mennyi sok gyertyát, és tojást hosztam haza, (...) mennyi sok főzeliknek valót, Lentsét, Babot, mákot, borsót, szépé gombát, kukoritzat, Baromfit. (...) mink Collectorok igen keveset vagyunk égisz Esztendő áltál ide haza. ” Az irgalmasok egri intézménye megalapításától fogva kórház volt, és a betegek gyógyítása volt a célja egy olyan korban, amikor a legtöbb kórháznak nevezett intézmény tulajdonképpen szegényház, menedékház, aggok menhelye volt. A XVIII. századi berendezésről a korabeli, fennmaradt iratanyag mellett Bél Mátyás ismertetése az egyik legértékesebb forrás. A leírás az 1730-as években készült, ekkor még az északi szárny nem létezett. „... a zárda déli és nyugati két részét úgy alakították ki, hogy nemcsak a szerzetesek celláiban, hanem a kórtermekben sem kímélték jótevőjük költségét és nagy gondosságát. Ugyanis minden betegszoba rácsos, tiszta, a betegek kényelmét szolgáló puha és drága ágyakkal van tele, melyekből egyet-egyet valóban ötven tallér értékűre becsülhetsz. Ezenkívül mindegyiküknek személyes gondozás, tiszta ruha, egészséges élelmezés jár, a konyha épülete költséges és tartalékkészletekkel ellátott. A római katolikusok mellett felvesznek evangéliku26 Mészáros 28-29. 27 EFL Archívum Novum Religiosi Misericordiani 2856. Status Personalis Ordinis FF: Misericordiae Agriae. 22
