Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 20. (Eger, 2013)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Művészek, patikusok, betegápolók: az egri miseriek a XVIII. században • 17

irgalmas rendet minden adótól és tehertől örökre felmenti, illetve ezeket magára vállalja."

Az alapítás körülményeiről, az alapkőletételről, az építkezésről és a berendezésről az egri irgalmasok Prothocolluma a legfontosabb forrás, amelyet 1726-tól vezettek a szerzetesek.11 12 1727. április 20-án került sor az ünnepélyes alapkőletételre a püspök és az egri kanonokok jelenlétében. Az 1726. október 8- án kelt alapítólevelet és kiváltságlevelet III. Károly magyar király (VI. Károly német-római császár) 1727. május 29-én írta alá és erősítette meg pecsétjével.13

1. kép. 1726. október 28-án kelt alapítólevél és kiváltságlevél,

III. Károly magyar király pecsétjével

Erdődy Gábor püspök a rendház elkészültéig egri palotájában adott helyet a betegeknek és a szerzeteseknek. Az első három szerzetes 1727. július 6-án érkezett Egerbe.14 A főpásztor 1727. augusztus 27-én (Szent Ágoston napján) megáldotta a betegek termét, és a négy ágyat először ő és kanonokjai vetették meg. Másnap vették fel az első négy beteget. beszéd, s az azt követő tény a jelenvoltakat, kik rang és nem különbség nélkül sereglettek egybe, a könnyekig

11 A város az Jstenes Szí. Jánosról nevezett Irgalmas-rendi testvéreknek a folyón túl lévő telkét, mely a Hagen Konrád és Nikos János házai között van: minden nemű urasági terhektől, adóktól, polgári és közterhektől s a katonatartás terhétől is mentesíti. Támogatásukra még sör- és pálinkafőzési s kenyérsütési jogot is engedélyeztek.” idézi: Breznay 39.

12 HML XII-6 29. rsz. Prothocollum seu Actorum et Factorum Conventus Agriensis Fratrum Misericordiae ad Sanctum Josephum a die 8va Mensis Octobris Anno 1726. Kézirat jobbára német és latin nyelven.

13 HML XII-6 44. rsz. 8.

14 HML XII-6 29. rsz.

19