Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

NEKROLÓG - Bán Péter: Kovács Béla (1932–2009) • 315

immár „testközelből” megismerve a levéltári anyag széles spektrumát, személyesen is komoly részt vállalt a Heves Megyei Levéltárban őrzött kora újkori, sőt egyes modem kori források feltárásában és közkinccsé tételében. Jó példák erre Heves megye történeti statisztikai helységnévtárának összeállítása (1991), Gyöngyös város statútumainak publikálása (1984), az 1956-os forradalom megyebeli forrásainak összegyűjtése (1991-1992), nem beszélve az egri főegyházmegyét illető, időben 1800-ig terjedő alapkutatásairól, melyeket tucatnyi tanulmány és nyolc önálló kötet elkészítése reprezentál.

Kovács Bélát azonban nem elsősorban saját kutatói ambíciói vezérelték, amikor elvállalta a Heves Megyei Levéltár igazgatóságát. Elődje, Soós Imre „egyszemélyes", hagyományos fölevéltámoki működésének évtizedei alatt létrejött megbízható alapokra támaszkodva egy minden szempontból korszerűbb, nyitottabb levéltár kialakítását tűzte ki célul, s új, friss szellemet és lendületet hozott a levéltár szinte minden alaptevékenységének hatékonyabb ellátására. Az első években azonnal megszervezte a volt vármegyei börtönépületben lévő raktárak fapolcainak Dexion-Salgó állványzatra cserélését és a XIX. század eleje óta csomókban tárolt iratok egységes levéltári dobozokba helyezését. Ezzel párhuzamosan folyamatosan készültek az új raktári jegyzékek, és több száz folyóméter maradandó értékű, nem egyszer veszélyeztetett állapotú XX. századi iratanyag átvételére nyílt lehetőség. A ’70-es évek második felére már elkészültek egy vadonatúj levéltári épület mérnöki tervrajzai, de mivel a kivitelezésre egy évtizedig nem kerülhetett sor, 1980-tól kényszerű kompromisszumként 3 külső raktárba szállított be a levéltár közel 3 ezer fm iratot. Kovács Béla kitartása végül 1989-re hozta meg gyümölcsét: ekkor került sor a volt egri Vincellériskola két szárnyának felújításával és egy modem raktárblokk megépítésével a Heves Megyei Levéltár új épületegyüttesének ünnepélyes átadására.

Átfogó intézményvezetői szemléletéből, a gyorsabb, hatékonyabb információszolgáltatás biztosításának célkitűzéséből következett, hogy a hagyományos nyilvántartási módokat újakkal törekedett kiegészíteni. A levéltári területen elsőként alkalmazta a perem- és fénylyukkártyát, majd 1985-től kezdődően Egerben megteremtette a számítógépes adatfeldolgozás legszükségesebb feltételeit. Az új módszerek országos elteijesztését szolgálták a Levéltári Szemlében megjelent közleményei és a Noszvajon megszervezett szakmai konferenciák. A Magyar Országos Levéltár szakfelügyelőjével, Koroknai Ákossal közösen kidolgozta a tanácsi levéltárakban bevezetett tervezési-statisztikai segédlet perem- lyukkártyás nyilvántartási rendszerét, amelyet a levéltári informatikai háttér fejlődésével természetesen számítógépes nyilvántartással váltott fel. Talán ezek voltak Kovács Bélának azok a kezdeményezései, amelyek a legtöbb vitát váltották ki a szakma köreiben, sőt bizonyos tekintetben polarizálták a levéltáros közvéleményt. Azt hiszem, hogy az azóta eltelt idő őt igazolta.

Amellett, hogy a Heves Megyei Levéltárat a levéltári tevékenység kísérleti terepévé tette, Kovács Béla országosan elismert vidéki kutatóhellyé is fejlesz317