Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Veres Gábor: Adatok a Bükk és a Mátra környezetében kialakult bútorkészítő központok XVII–XX. századi történetéhez • 93

a deszka árát illetően és nem vállaltak el más mester által már felvállalt munkát.2 A cél persze a céhprivilégiumok megszerzése volt, melynek artikulusait az úriszékhez írott levélhez3 is mellékelték. Az asztalosok tudatában voltak annak, hogy az artikulusok elfogadása nem az úriszék hatásköre és valójában támogatókat kerestek a céhalapítás ügyének megoldásához: „Felsőbb hellyeken jó emlekezetet s Rekomendatiót tenni méltóztassanak. ” A levélben ennek megfelelően azokat az okokat foglalták össze, melyek indokolják az új céh létrehozását. A levél Miskolc városában 15 asztalost említ, és sérelmesnek találja, hogy másutt 5-6 fővel is működnek asztaloscéhek.

A miskolci asztalosok ekkor már inasokat és segédeket is tartottak, pedig ezt a céhen kívül dolgozó kézműveseknek és a landmajsztereknek is szigorúan tiltották „Mi többire mindnyájam, mind inasokat, mind legényeket tartván, sem szegődte tni, sem szabadon mondatni sem legényeinknek vándorló levelet ’s igazságot adni, sem semmi rendeletlenségek iránt tilalmat ’s rendelést szabni nincs hatalmunk. ”

Figyelmet érdemel a levél befejezése is. Ebben tájékoztatják az úriszéket arról, hogy az artikulusokat eljuttatták az engedélyezésre hivatott szervnek, de amíg az hivatalossá nem válik, biztosítsák számukra az artikulusokban foglalt szabályok szerinti rendet: „..addig is Articulusokban megíratottpunctumok szerint á jó rendnek közöttünk ha tsak elkezdésére is a Tekintetes Úri Széknek assecuratiójáért esedezünk. ”

Furcsának tűnik, hogy egy joghatóságtól egy még nem hatályos szabályzat betartatását kérik. Ez csak azzal magyarázható, hogy nagyon biztosak lehettek a gyors eredményben. Pedig utólag már tudjuk, hogy a miskolci asztalos társaság működésétől a céh létrejöttéig csaknem másfél évtized telt el.

Ezt a témával foglalkozó kutatók szerint részint a céhek kedvezőtlen piaci megítélésével, részint a vidéki mesterek működéséből szép bevételre szert tévő kassai asztaloscéh ellenérdekeltségével magyarázzák.4 A végül is 1799-ben megalapított miskolci asztaloscéhnek története során - székhelye mellett - több mint 15 vidéki településen voltak mesterei. A felvett landmajszterek száma 1803-52 között 36 fő volt.5 így a miskolci asztaloscéh nemcsak tagjainak számát, hanem tagok földrajzi működését tekintve is - a kassai mellett - Eszakkelet-Magyarország legnagyobb asztaloscéhévé vált.

2 VERES László 2005. 90.

3 HÓM. HTD. 76. 10. 4.

4 PFLIEGLER Ferenc 1996. 100,; VERES László 2005. 90.

5 HÓM. HGY. 53.4619. 1.

94