Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
kell ténykedniük. A felfogadott szőlőpásztoroknak Szent Lőrinc mártír napján (augusztus 10-én) kellett munkába állniuk. A szőlőpásztorokat a hegybírók ellenőrizték a kerülők segítségével Ha valaki a szőlőhegyeken vagy pedig azok alatt marhákat legeltetett, azt a kerülők feladata volt jelenteni a fohegybírónak, s egyúttal az állatokat is behajtani. A tilosból behajtott marhákat egy rénes forintért lehetett kiváltani, amit szintén a hegyi kasszába kellett befizetni. A hegybírók feladata volt a szőlőhegyen kárt okozók (tolvajok, gyújtogatok, rongálok) megbüntetése is. Aki karót lopott azt arra ítélték, hogy a lopott tárgyat a nyakába akasztva a köz-piacon pellengérre állíttassák, majd a deresen megpálcázzák. A szőlők szaporításának, vagy telepítésének engedélyezésében is volt feladatuk a hegybíróknak. A szőlőt telepíteni szándékozó gazdáknak jelentkezniük kellett a fohegybírónál, aki a (subaltemus) hegybírók jelenlétében megtekintette a telepítésre szánt helyet. Ezután a főhegybíró jelentést tett a telepítési szándékról és a telepítési hely minőségéről a földesuraknak, akiknek a földesúri birtokán volt a telepítendő terület, az engedélyezte a szőlő szaporítását. A hegybírók feladata volt a szőlőszomszédok között lévő egyenetlenkedés, veszekedés, kártétel megvizsgálása és az ítélethozatal is, amiért egy-egy rénes forintot szedtek be a pereskedőktől.58 A püspök által kiadott szabályzatok első eredménye az volt, hogy még 1760-ban pontosan összeírták a szőlőhegyeken lévő szőlőbirtokokat.59 A következő években a szüretet megelőző időszakban pásztorokat fogadtak fel a termés őrzésére, akik a szüret befejeztéig a szőlőhegyeket őrizték. Négy évből 1766-tól 1769-ig pontosan ismerjük azt, hogy kik voltak az egyes szőlőhegyek pásztorai és azokat kik fogadták fel. A felfogadott pásztorok száma változó volt. 1766-ban 110 fő, 1767-ben 111 fő, 1768-ban és 1769-ben 84 fó. A nagygazdák szőlőjük őrzésére egyedül fogadtak fel pásztort, míg a kisebb birtokosok többen összefogtak és közösen őriztették termésüket. 1766-ban még csak 18 nagygazda fogadott fel birtokához saját pásztort, 1769-ben 84 pásztorból már 64 nagygazdáé volt.60 A kisebb szőlőterülettel rendelkezők egyre terhesebbnek tartották a hegykerülők és a szőlőpásztorok félfogadását. A kiadott statútumok be nem tartása késztette Eszterházy Károly püspököt is arra, hogy a város által elé terjesztett hegyrendészeti szabályzat tervezetet 1772. június 14-én kevés változtatással jóváhagyja, pecsétjével és aláírásával megerősítve kötelezővé tegye. A szabályzatot Eger város magisztrátusa 1772. június 25-én a városházán tette közzé.61 58 HML Eger város iratai. B. IV. 55.; B.XXXIV. 59.; B.XXXIV. a. 5., 8., 9., 32., 33. 59 HML Eger város öi. B. XXXIV. a. 62. 60 HML. Eger város iratai. B. XLI. B. 112. bis. 61 HML. Eger város iratai. B. XLIX. a 126. 86
