Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
A második időszak, nyitástól Szent György napig (április 24-ig) tartott. A napfelkelte 4 óra 40 perc és 6 óra 30 perc közt változott, míg a napnyugta 17 óra 30 és 18 óra 45 perc között. A munkára felhasználható idő tehát 13-14 óra között volt. A munkaidőt ekkor már jobban differenciálták, mint az azt megelőző időszakra. Több pihenő- és étkezési időt iktattak be. A munkaidő napfelkeltétől 8 óráig, majd 9-től 12-ig, 13-tól 16-ig és 17-től napnyugtáig tartott, tehát 9,5- 11,5 óra időtartamú volt. közben 8-tól 9-ig reggeli, 12-től 13-ig ebéd, 16-tól 17- ig pedig uzsonnaszünet volt. A harmadik időszak április 24-től fedésig (október közepéig) tartott. A lehetséges munkaidő kezdete április 24-től június 21-ig 3 óra 46 perc és 4 óra 40 perc között változott, majd június 21-től október 15-ig 3 óra 46 perc és 6 óra között. A lehetséges vége április 24-től június 21-ig 18 óra 13 perc és 19 óra 46 perc közt változott, míg június 21-től október 15-ig 19 óra 47 perc és 17 óra között. A lehetséges munkaidő 16 és 11 óra között változott, tehát igen nagy különbséget mutatott. A munkára fordítandó időt úgy szabályozták, hogy az napfelkeltétől 8 óráig, majd 9-től 12-ig, 13-tól 16-ig és 17-től napnyugtáig legyen. Engedélyezték az előző időszakhoz hasonlóan 8-9 óra között a reggelit, 12-13 óra között az ebédet, 16-17 óra között pedig az uzsonnát. A hasznos munkaidő tehát ebben az időszakban 8 és 13 óra között változott. A városi magisztrátus által alkotott szabályrendeletet a püspök-földesúr jóváhagyta, s azt közhírré is tették.36 A továbbiakban egészen 1760-ig ez a statútum szabályozta a hegyrendészetet. Hozzá kell tenni, hogy az elkövetkezendő 12 évben is módosították, kiegészítették néhány vonatkozásban az 1748-ban kiadott rendeletet.37 így 1748. június 14-én a hegybírák feladatává tette a magisztrátus azt is, hogy az általuk felfogadott hegykerülőket feladataikra kioktassák, s a 8 kerülő között a szőlőhegyeket - mint működési területet - felosszák. Ugyanekkor felfogadták a nyolc kerülőt is, akiket megeskettek arra, hogy a statútum szerint fognak ténykedni.38 1752. június 9-én szabályozták ismét a szőlő(hegy)-kerülők fizetését. A rendelet szerint 1-1 kerülő egész éves munkájáért 30 rendes forint fizetést, 12 kila búzát, egy pár bocskort és adómentességet kap.39 1754. június 17-én ismét a kerülők tartásának ügyét tárgyalta a magisztrátus. A városi szőlősgazdák erősen panaszkodtak, hogy a hegykerülők rosszul vigyáznak a szőlőkre s a fizetésük is nagyon terhes. Ezért a városi magisztrátus úgy határozott, hogy ettől kezdve csak 4 kerülőt kell tartani, akiknek csak 40 forint fizetésük lesz. Egyéb sallariumot nem kapnak.40 36 HML. Egerv. tjkv. B. XXIV. a. 37 HML. Egerv. tjkv. V-l/a/18. 92. 38 HML. Egerv. tjkv. V-l/a/15. 52. 39 HML. Egerv. tjkv. V-l/a/16. 90. 40 HML. Egerv. tjkv. V-l/a/18. 92. 83
