Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nemes Lajos: Eger város hegyrendészete a kezdetektől 1848-ig • 71
ségek szőlőbirtokosainak.3 4 A szakirodalomban említett hegyközségek kialakulásában igen nagy szerepe volt az extraneusok (magyarul: idegenek vagy vidékiek) szőlőbirtoklásának, mivel a nem helybéli birtokosok többsége a nemesség és a polgárság köréből került ki, akik társadalmi és gazdasági helyzetüknél fogva komoly súly képviseltek. Ez okozta azt, amit a hegyaljai szőlők extraneus birtoklásával és a hegyközségek kialakulásával kapcsolatban írtak, hogy „a birtok a hagyományos társadalmi és közigazgatási kereteket is felbontotta, a birtokosokat nem községenként, városonként foglalta egybe, hanem szőlőhegyként - hegyközségek szerint. A hegyközségek a különböző jogállású és különböző illetőségű birtokosok összefogására, a termeléssel kapcsolatos elengedhetetlenül szükséges közös intézkedések végrehajtására alakult szervezetek voltak.,A Az Eger város határában és pusztáin fekvő szőlőhegyek birtokosai a kevés számú extraneust leszámítva helybéli lakosok voltak. Míg a hegyalján az extraneusok száma elérte a birtokosok 40-50%-át, s gazdasági súlyuk jóval meghaladta a helybélieket, addig Egerben számuk elenyésző volt.5 Eger város határa Adatok hiányában Eger város határának kiterjedését és a művelési ágak területi megoszlását a török uralmat követő időszakban nem lehetséges rekonstruálni. A források csak a határhasználatra tudnak hiányos útmutatást adni. A város környékén lévő falvak lakosai vagy meghaltak vagy elmenekültek. Ez utóbbiak tekintélyes része Egerbe költözött. A török időszakban elpusztult falvak Almagyar, Cigléd, Felnémet, Szőlőske és Tihamér határát, valamint két pusztát, Tekse-Szalókot és Kocs-ot már a visszafoglalást megelőzően is az egriek használták.6 Ennek a határhasználatnak a törököt megelőző időszakban - mikor a falvak még nem néptelenedtek el - voltak előzményei, az egriek által ezen falvak határában bírt extraneus szőlők formájában. A visszafoglalást követően egri lakosok, illetve Egerbe költözött Szalókiak vették művelés alá Egerszalók határát is.7 Az egriek a budai kamarai adminisztrátorhoz 1694. július 6-án keltezett levelükben joggal állíthatták, hogy a kamarai igazgatás az Eger körül elterülő pusztákat is az egri lakosok javára és hasznára adta oda.8 A szőlőművelés egyeduralma a török időben időlegesen megszűnt. Ezt bizonyítják a visszafoglalást követő időszak összeírásai, adásvételi és csere- szerződései, valamint az ebből az időszakból fennmaradt, és az egri határról 3 ACSÁDY Ignác 1896.; Eger város öi. V-4/a/I6. Eger város iratai. B. XI. a. 15. 4 OROSZ István 1960. 11-12. 5 OROSZ István: 1960. 13. 6 HML. Eger v. uibariális és felszabadulási pere V-5/2. 7 HML. Egerv. uibariális és felszabadulási pere V-5/1-2. 8 HML. Egerv. uibariális és felszabadulási pere V-5/1. 72
