Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
FORRÁSKÖZLÉSEK - Csiffáry Gergely: Dokumentumok a Heves megyei zsidó lakosok kitelepítéséhez • 239
Dokumentumok a Heves megyei zsidó lakosok kitelepítéséhez Az előzményekhez tartozik, hogy a hazai zsidóság életében az első zsidótörvény az 1938. évi XV. te. A társadalmi és gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról címen született. Valójában az értelmiségi pályákon és a szabadfoglalkozásúak terén 20%-ban maximálta a zsidók részvételi arányát, s ezzel megszűntették a társadalmi jogegyenlőséget. Az ún. második zsidó-törvény 1939. évi IV. te., május 5-ei hatállyal lépett életbe. A te. A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról címet viselte. Ez a törvény a zsidóság fogalmát már nem vallási, hanem faji alapon határozta meg. A törvénnyel a korábbi 20%-ról 6%-ra akarták leszorítani a zsidóság számarányát az értelmiségi és egyéb pályákon. A szélsőjobboldali pártok az 1939-es országos választásokon jelentősen, előretörve - főként a nyilasok - 49 mandátumot, s ezzel a parlamenti mandátumok egyötödét (19%) szerezték meg. A zsidóság gazdasági-társadalmi téren történő kiszorítása 1944. március 19-e után - Magyarország német katonai megszállásával - új és sorsdöntő szakaszába lépett. A német megszállás gyökeres fordulatot hozott a hazai zsidók sorsában is mivel a németek közvetlen katonai jelenléte megindította az ún. zsidókérdés végleges megoldását.” 1944. március 31-én elrendelték a sárga csillag viselését. Április közepén a konnányzat ismét kemény zsidóellenes gazdasági intézkedéseket léptetett életbe. Április 16-tól elrendelték a zsidók vagyonának bejelentését, zár alá vételét. Lezárták a zsidó széfeket, zárolták a folyószámlákat, bankbetéteket. Április 21-én a kereskedelemi miniszter bezáratta a zsidó kereskedéseket.1 Ezzel szinte egyidejűleg még 1944 tavaszán megkezdődtek a hazai zsidóság fizikai megsemmisítésének az előkészületei. A hazai zsidó lakosok elhurcolása előkészítéseként a német hatóságok rendelettel kötelezték a Magyar Zsidók Központi Tanácsát, hogy kérdőíveken írassák össze a magyarországi hitközségek adatait. A zsidók mindennapi életét korlátozó rendeletek zökkenőmentes ” végrehajtása céljából 1944. áprilisában országszerte a közigazgatásban a nem megbízhatónak minősített megyei vezetőket, főispánokat leváltották. így Heves megyében 1944. április 29-én, a már 17 éve hivatalban lévő dr. Hedry Lőrinc főispán hivatalos felmentését kérvényezve 1944. május 20-tól távozott hivatalából. 1 HORVÁTH László 1999. 74. 239
