Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Gebei Sándor: Lengyel katonai menekültek Egerben (1939–1944) • 215
pengős átutalásra került sor. Egerbe a Belügyminisztérium IX: (Menekültügyi) Osztályától - nyilvánvalóan a menekültek számának emelkedésétől függően - folyamatosan érkeztek a pénzügyi segélyek. 1940. január 9-én 10.000 pengő, január 13-án 20.000 pengő került a „Városi adóhivatal: Eger” 31.535. számú csekkszámlára, február 7-én az egri polgármesterhez, Kálnoky Istvánhoz futott be egy 7.000 pengős summa.15 Mint ahogyan arra az előbbiekben utaltam már, a magyar kormány napidíjat folyósított a lengyel menekülteknek, a katonáknak és a civileknek egyaránt. Egy „Tábornok 8 pengő, a főtisztek 6 pengő (ezredes, alezredes, őrnagy), a tisztek 4 pengő (százados, főhadnagy, hadnagy), a tisztjelöltek (kadétok) 2 pengő, a tiszti hozzátartozók naponként és személyenként 2 pengő ellátmányt kaptak. A gyerekek kezdetben 1,50 pengő, majd 1940 elejétől a 12 évnél idősebbek 2 pengő, a fiatalabbak változatlanul 1,50 pengő napi segélyösszegben részesültek,”16 Tehát, a közkatonák és a katonatisztek rangjuktól függően 60-240 pengő/hónap zsoldot kaptak kézhez, ami a korabeli jövedelmi viszonyokhoz képest egyáltalán nem mondható kevésnek. 1943. január 1-jétől megemelték a zsoldösszeget az élelmiszerárak jelentős emelkedése miatt. A törzstisztek ezután napi 7, a tisztek napi 5, a tisztjelöltek napi 3, a tiszti hozzátartozók egyformán napi 5, az altiszti hozzátartozók napi 4 pengőre számíthattak A magyarországi kereseti viszonyokat egy-két kiragadott példával szeretném illusztrálni. Egerben egy kétkezi munkás órabére 1939-ben 0,50 pengő volt, következésképpen egy 10 órás munkanap után tehát 5 pengőt tehetett zsebre.’7 Folyamatos munkával 120-150 pengő/hó jövedelemre tehetett szert egy nem szakmunkás. A szellemi munkások közül kiemelve a tanárokat: munkabérük a munkahelytől függően komoly differenciát mutat. 1941-ben az egyetemen oktató-kutató fiatal pályakezdő havi 574 pengőt, a középiskolában dolgozó fiatal tanár havi 226 pengőt, az elemi iskolában tanító pályakezdő havi 163 pengőt keresett. Keresetük a szolgálati idő előrehaladtával tennészetesen emelkedett, nyugdíjazásukig 2-3-szoros volt a kereset növekedés.18 Visszatérve a lengyel menekült katonatisztek és altisztek havi jövedelméhez, megállapíthatjuk, hogy a kezdeti, kialakulatlan, zűrzavaros periódust leszámítva, biztos megélhetést nyújtott számukra a magyar konnány, pontosabban a Belügyminisztérium IX. osztálya, a menekültügyi biztosság. Példaként említsük meg, hogy a magánházaknál lakó lengyel tisztek szállásáért és kosztjáért naponta 1,50 pengő körüli összeget, azaz havonta kb. 45 pengőt fizetett ki a magyar állam, ami egy altiszt esetében a havi zsold 75%-át tette ki. 15 HML Eger város polgármesterének iratai. V-73/a/61. I 4554/1939-27501., - 28615/1939., - 01070/1940., - 01872/1940., 03672/1940. 16 LAGZI István 1977. 302. nLAGZI István 1981. 315. 18 ROMSICS Ignác 1999. 192. 221
