Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nagy Nándor: Nemzetiszocialista pártszerveződések Hatvanban 1933–1937 között • 191
portból alakult meg az MNSZP tiszántúli fökerülete, amelynek vezetésével Szedlár Vilmos iparosmestert bízták meg.22 A fúzió után közvetlenül a tiszántúli fókerület a folyó mindkét oldalán aktív szervezési tevékenységbe kezdett. 1934. július végén-augusztus elején került sor a hatvani, valamint a pásztói MNSZP-szervezet megalakítására, amelyet mint befejezett tényt Szedlár levélben közölte Okolicsányi Imrével, Heves vármegyei alispánnal.23 Okolicsányi minden bizonnyal tajtékzott a váratlan bejelentést olvasván, mivel az alsóbb szintű közigazgatási tisztviselőknek azonnal jelenteniük kellett új pártok szerveződését, foként, ha szélsőséges csoportosulásokról volt szó. Az alispán ezért sürgős jelentést kért Tömösváry János hatvani járási főszolgabírótól, aki igyekezett a felelősségét elhárítani magáról.24 Révász József, a hatvani rendőrség vezetője későbbi tájékoztatójában közölte Tömösváryval, hogy a hatvani MNSZP-pártszervezetet Kovács András kőműves alakította meg, párthelyiségül pedig egy óhatvani kocsma helyiségét bérelték ki, Révász azonban minden további szervezkedést, összejövetelt és tevékenységet megtiltott. A pártszervezet szűk keretek között bár, de tovább működött, és nyár végére körülbelül kilencven taggal rendelkezett.25 1934 szeptemberében Kovács meghívására a pártvezér, Festetics Sándor személyes látogatást tett Hatvanban. Festetics „Hatvan szenvedő népéhez” címzett röpcédulákkal érkezett a községbe, amelyek terjesztéséért Kovács Andrást a hatvani rendőrség két esetben pénzbírsággal sújtotta. Kovács nem tudta kifizetni az összeget, ezért Festeticstől kért segítséget, a pártvezér azonban nem volt hajlandó kifizetni az összeget. Kovács válaszul, mintegy nyolcvan hatvani párttaggal együtt 1934. október elején kilépett a pártból.26 A hatvani „botrányos” eseményekkel a budapesti kiadású liberális napilap, az Esti Kurír foglalkozott részletesen, amelynek október 6-ai számában a párt egyik országos vezetője, Barcsay Árpád közölte az országos pártvezetés hivatalos álláspontját, miszerint 32 32 GÁRDONYI Sándor 2002. 85-87.; PAKSY Zoltán 2005. 116-117. “3 HML IV-404. a. 285/1936. Az MNSZP tiszántúli főkerületének levele a Heves vármegyei alispánnak. 1934. augusztus. "4 Hatvan 1920-1944 között különleges közigazgatási-rendészeti státusszal rendelkezett, mivel területén - a járás többi községével ellentétben - az elsőfokú rendőrhatóság jogkörét nem a főszolgabíró, hanem az államrendőrség helyi kirendeltsége (később kapitánysága) gyakorolta, amely a főszolgabíró közigazgatásban betöltött vezető szerepét nem érintette. A rendőrség közvetlen felsőbb hatósága a Vidéki Főkapitányság volt, így sem a főszolgabírói, sem az alispáni hivatal irányába nem tartozott jelentési kötelezettséggel. Amennyiben a főszolgabíróhoz nem jutott el az információ a község rendészeti jellegű eseményeivel kapcsolatban, azt maga sem tudta közvetítem az alispán felé. Az MNSZP hatvani megalakulásakor éppen ez az eset történt meg. HML IV-404. a. 285/1936. Tömösváry János főszolgabíró jelentése az alispánnak. 1934. augusztus 14. 26 Esti Kurír, 1934. október 5. 197
