Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Nagy Nándor: Nemzetiszocialista pártszerveződések Hatvanban 1933–1937 között • 191
régióra irányult, mégis fontosnak tartom e politikai csoportok bemutatását, mivel a helytörténeti kutatások az elmúlt évtizedekben egyáltalán nem foglalkoztak a témakörrel. Másrészt a szélsőjobboldali pártok tevékenységén keresztül Hatvan történetének olyan aspektusaira is rávilágíthatunk, amelyekről korábban ritkán esett szó. Példaként elég megemlítünk a Hatvány családot, amelynek sikeres gazdasági vállalkozásairól és a magyar kultúrát támogató tevékenységéről számos publikáció látott napvilágot, azonban a család Hatvan közéletében betöltött szerepével kapcsolatban alig-alig rendelkezünk információval. Pedig a Hatvanyak a község mindennapjainak aktív részét képezték, nemcsak nagy kiterjedésű földbirtokaik, hanem mint a legtöbb alkalmazottat foglalkoztató vállalat, a Hatvani Cukorgyár Rt. révén, amelynek főrészvényesei a család tagjai, illetve igazgatója pedig báró Hatvány Endre volt. Szintén kevésbé ismert tény, hogy a család, mint a hatvani uradalom birtokosa egyúttal a hatvani római katolikus plébánia feletti kegyúri jogokkal is rendelkezett. A zsidó szánnazású Hatvany-család ezáltal egyaránt támogatta a hatvani római katolikus és zsidó hitközséget, így például jelentős összeggel járult hozzá az újhatvani ferences templom felépítéséhez. A két világháború közötti időszakban azonban mindez egyáltalán nem befolyásolta az antiszemita politikai csoportok Hatvany-családdal kapcsolatos negatív attitűdjét, így a Hatvanyak már a húszas években a szélsőjobboldali mozgalmak és sajtóorgánumok kedvelt célpontjává váltak, mint a jelentős vagyonra szert tett, zsidó származású asszimilálódott nagytőkés-arisztokrata család tipikus példája. Szélsőjobboldali kezdeményezések a 30-as évek első felében Meskó Zoltán pártalapítása Az első, jelentősebb szervezési sikert felmutatni képes csoport Böszörmény Zoltán vezetésével Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt néven jött létre 1931-ben, amely mind elnevezésében, mind programjában a német náci pártot követte. Böszörmény pártja jelképéül a horogkeresztet választotta, amelyet azonban 1933-ban a belügyminiszter, mint idegen állam felségjelét betiltotta. A tiltó határozat megjelenése után a párt agresszív jelkép mellett döntött (két egymást keresztező kasza, előtérben halálfej), amelyről a mozgalom tagjai a kaszáskeresztesek elnevezést kapták. Tanulmányunk a Böszörmény-párttal részletesen nem foglalkozik, mivel jelenlegi ismereteink szerint a párt Heves vármegyében nem fejtett ki tevékenységet.1 A hamiincas évtized elején létrejött, kevésbé ismert szerveződések közül említést érdemel a Budaváry László által 1931-ben megalapított Magyar Nemzeti Párt, amely tagjai egyenruhája nyomán kékinges mozgalomként vált közismertté. Budaváry, mint a harmincas évtized jellegzetes másodvonalbeli 1 SZAKÁCS Kálmán 1963. 61-63. 192
