Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kiss Péter. A Dobó-téri Dobó szobor Egerben (1882–1953) • 159 - Czirók Zoltán: Katonai repülők Mezőtárkányon 1919 • 177
támadás, Tiszalucnál négy üteg zárja el a Sajó és Hermád átkelési pontjait s meghiúsít minden kísérletet. El kell hallgattatnunk a cseh tüzérséget. Amit a tüzérpárbaj nem tudott elvitathatatlanná tenni, mi döntésre érleljük. Gyorsan suhannak alattunk a Hejő-községek: Papi, Bába, Szalonta, aztán a Sajó keskeny csíkja kígyózik alánk, - helyben vagyunk. Jókor érkezünk. Nem kell keresgélni. Sűrű felvillanások jelzik, hogy ismét szorgalmas munkában vannak a csehek. Hatszáz méteren Újvári fejre ejti gépét. Mi utána. Libasorban zuhan a három gép, mintha zsinóron húznák egymást. Újvári tüzet nyit, - hosszú foszforcsíkok szántják keresztül az ütegállásokat. Száz méterre felettük felszökteti gépét, míg Keisz fegyverének csíkjai szünet nélkül futnak az előbbi nyomába. Aztán az enyém s ismét előröl az egész. Az ütegek már elhallgattak, fejvesztett menekülésben keres mindenki védelmet a golyózápor elöl. Negyedszer újrázza meg a kis csoport a támadást, mikor a foszforzsinórban szakadás áll be. Nincs több lőszerünk. Egészen alacsonyan, nagy sebességgel igyekszünk hazafelé. Mezötárká- nyon körözés nélkül szállunk le. Látás, futás mindenfelé, a gépfegyvermesterekről szakad a verejték, de negyedóra múlva újból végigsöpör hat puska megsemmisítő tüze a cseh ütegállásokon, hogy mindaddig meg ne szűnjék, míg odalent bármilyen mozgás mutatkozik. Egy utolsó mozgást én pillantok meg. A sarkadpusztai tanyaházak menti füzes szélén rövid időközökben géppuska torkolattüzét látom felvillanni. Száz méterről repülők rá s húzok el felette. Csakugyan bennünket lő, páncélpajzs mögött ketten guggolnak, arccal felém.- Ezeket kifüstölöm - határozom el hirtelen, s mit sem törődve a viszont- találati lehetőséggel, alacsonyan vett kör után 50 méterről, szemben támadom meg a puskaállást. A ráfordulás pillanatában megnyitott tüzelést folytatom, - alig hajszálnyira felette magasba rántom a Fokkert. Abban a pillanatban, mikor gépem fejük felett suhan el, úgy érzem, mintha a lábamat ütés érte volna. A műszertábla alá hajolok, alulról nyílást pillantok meg s combomon forróság szalad végig. Felkapom a fejemet, mintha kopognának rajta... s ebben a pillanatban felismerem a helyzetet: - a lőállás füzében vagyok. Durva, gyors mozdulatokkal dobom a Fokkert váltott fordulókba s teljes gázzal vízszintesen igyekszem a támadás színhelyéről. Néhány pillanattal később szeszélyes ákom-bákomban fiitó vadvizek felett próbálom megállapítani irányomat. Lábamban a forróság lassankint olyanná válik, mintha tüzes vassal sütögetnék a combomat. Megsebesültem, - állapítom meg - a lőállás megtámadásából nem lesz semmi. ” Hefty ráadásul még el is tévedt; kétszer is leszáll érdeklődni az irány felől. A második startnál azonban a puha talaj miatt elvesztette a jobboldali futóművét, így amikor Mezőcsát közelében már majdnem eszméletlenül landolt, átvágódott 184
