Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137
felében a művész úgy nyilatkozott, hogy a szobor felállítására a tervezett augusztus 18-i napon sor kerülhet, mert az Rónai József öntödéjében augusztus 1-re elkészül. Az alkotás nyolc darabban július végén érkezett Egerbe. A szakemberek késlekedés nélkül elkezdték az összeállítását A szobor felavatására augusztus 18-án került sor, a XVII. Országos Dalos Ünnep idején. Már 9 óra körül elkezdetek gyülekezni az emberek a Kossuth téren, ahol az ünnepséget fél 11 órakor Szmrecsányi Lajos püspök a szobor végrehajtó bizottságának elnöke nyitotta meg. Ezt követően Babocsay Sándor országgyűlési képviselő mondott beszédet majd az operaházi zenekar játéka közben megtörtént a szobor leleplezése. Ezt követően Szmrecsányi püspök a hős várkapitány életének tanulságait ajánlotta a jelenlévők figyelmébe. A város nevében Jankovics Dezső polgármester vette át a szobrot, majd koszorúzással folytatódott az ünnepség. Ennek során 63 db koszorút helyeztek el a tisztelgők a szobor talapzatánál. A szoboravatás a Szózattal fejeződött be.22 Ez az alkalom többeket is megihletett. Bartalos Gyulát, aki szépirodalommal is foglalkozott és Dobó diadala című versét a főkáptalan költségén jelentette meg, Kállay Miklós tollából Dobó kora címmel egy húsz szonettből álló verseskötet került ki amelyet Gárdonyi Gézának ajánlott. Az Egri Újság az augusztus 21-i számában Utas Zsigmondi Dobó szobor a piac téren című költeményét adta közre: „Jó helyre tettek, óh Dobó, szoborképe! Egyrészt az ür-isten háza közelében; Másrészt, mert ott vagy, hol A legtöbben járnak S magasztos voltodban Szemtől-szembe látnak! Jó helyre tettek, óh Dobó szoborképe! Hasztalan zúg sokak' Ellenvéleménye. Mert te ott ragyogsz, hol A legtöbben járnak... S magasztos voltodban Szemtől-szembe látnak! Hol a polgár népek Tengere zúg ... törtet... S reggeltől napestig 22 A szobor történetének 1898-tól kezdődő szakaszát PATAK László 1910. és SZECS- KÓ Károly 1993. írásai alapján ismertetjük. 171
