Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Kárbin Ákos: Lukács László „főfinánc” Eger város „szabottelvű” követe 1896-ban • 137

És feltétlenül valami szoborféle dolognak kell annak lennie, a mivel az ezeréves ünnepen megjelenünk ? Miért ? E fényűzésre Egernek nincs pénze. Eger város lakosságát szörnyű csapás sújtotta, midőn szőllei elpusztultak. Valljuk be, hogy szegények vagyunk. Ez nem szégyen, mert ennek komoly tudatja fogja mega­célozni erőinket, hogy Eger városát minden tekintetben modem, művelt várossá igyekezzünk emelni. Áldozzunk a hősök emlékének, de ne feledkezzünk meg a kor szükségleteiről és utódaink érdekeiről. Az ezerév megünnepléséhez Eger városának nem okvetlenül szoborral, Dobó szobrával kell hozzájárulnia. Arról még beszélni is kár, hogy Eger nagy múltjának tömérdek nagy és kis eseményei közül kezdjünk válogatni. Eger városának kultúrái alkotásokkal, irodalmi mű­vekkel kell emelni az ezeréves ünnep fényét.”16 Ez a cikk két másikat generált, s közülük az egyik az előbb idézett írás szerzőjén azt kérte számon, hogy miért jelentősebb Eszterházy Károly püspök mint Dobó István. Ez azt a gondolatot vetette fel, hogy akkor neki kellene szobrot állítani nem pedig Dobó Istvánnak.17 Az egri sajtó alapján a Tiszafüred és vidéke c. lap is foglalkozott a szobor ügyével és már előre felhívta az olvasók figyelmét arra, hogy annak idején majd adakozzanak a szobor elkészíttetésére.18 Ezek az újságcikkek maguk adják annak magyarázatát, hogy Maczki Valér gimnáziumi és jogakadémia tanárnak az ugyancsak 1894-ben megjelent „Nép­szerű felolvasások a magyar irodalom történetébör c. munkájának a címlapján miért olvasható az, hogy ./íz egész jövedelem az Egerben felállítandó Dobó-szo­bor alapjára fordít tátik” Az 1895-1897-es évekből a kézirat lezártáig nem találtunk a szobor tör­ténetére vonatkozó adatot. A Hevesvánnegyei Hírlap 1898. január 14-i vezércikkében egyebek mel­lett ezt írta: Jgazán szégyenletes reánk, hogy ilyen városban mint Eger, hol annyi szellemi, erkölcsi és anyagi tényező van, nem tudunk ily - nem éppen sokba kerülő - szép dolgot összehozni, megalkotni. Hisszük, hogy csak kezdemé­nyező kell” Erre vállalkozó egri azonban csak bő három esztendő múltán akadt. Dr. Kösztler József19 városi főorvos 1901. áprilisának elején a városi tűzoltó laktanyában tartott értekezleten javaslatot tett egy Egerben felállítandó Dobó­szoborra. A jelenlévők támogatták az elgondolást és a jelen lévő Jankovics Dezső polgármestert kérték fel a szobor ügyével foglalkozó bizottság megszer­vezésére. A város első embere felkereste Gárdonyi Gézát is, aki örömmel támo­gatta a javaslatot. A városi közgyűlés 1898. április 13-i ülésén elfogadta dr. Kösztler József javaslatát és 2000 koronát szavazott meg a szoborra. Ugyanekkor jött létre a szo­16 Eger és az ezerév = Egri Híradó 1894. november 13. 1-2. 17 KISS Péter 2007. 67. 18 Szobrot Dobónak = Egri Újság 1894. október 24. 3. 19 Életrajzát lásd. KISS Péter 2007. 151. 163

Next

/
Thumbnails
Contents