Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Lipp Mónika: Szent József tisztelete az újkori Egerben • 115

Szent József tisztelete az újkori Egerben

A középkorban nem volt az egri egyházmegye területén egyetlen Szent József titulusú templom sem.1 Jézus nevelőapjának magyarországi tisztelete és a XVII. század végétől erősödő népszerűsége összefügg azzal, hogy I. Lipót Habsburg uralkodó 1675-ben Szent József oltalmába ajánlotta birodalmát és fiának is a József nevet adta. A törökök elleni küzdelem legnagyobb sikereit, Bécs és Buda felszabadulását részben Szent József közbenjárásának tulajdonította.2

Amikor Eger visszafoglalása után Kassáról hazatért a káptalan, a Kethuda mecsetet használták templomként, amely a minaret mellett állt. A török mecsetből átalakított katolikus templomot Szent József tiszteletére szentelték fel.3 Az egri Szent József templom épületének története évszázadokkal korábbra nyúlik vissza. A középkorban a mai Knézich Károly utca déli végén egy kis templom állt, amely Alexandriai Szent Katalin szűz és vértanú nevét viselte. Szent Katalin - a 14 segítőszent egyike - igen népszerű volt a középkorban. A templomot 1363 körül már említik4 1580 és 1596 között feltehetően itt tartották a kanonokok a szentmiséket, mert a Szent Mihály templomot a kálvinisták 1580. június 4- én erőszakkal birtokba vették.5

Számos magyarországi templomhoz hasonlóan az egri Szent Katalin templomot is mecsetté alakították át a török hódoltság idején. A mellé épített minaret az ország egyik legfontosabb nevezetessége. A törökök kiűzése után a káptalan tagjai visszaköltöztek a Káptalan utcába, a mai Knézich Károly utcába. Több 1688-ból, illetve 1690-ből számlázó irat is felsorolja a kanonokok házait és

1 KOVÁCS Béla 1987. 64-65.

2 BÁLINT Sándor 1977. 259.

3 A mecset nevét Evlia Cselebi török utazó leírásából ismeijük. DERCSÉNYI Dezső- VOIT Pál szerk. 1972. 325.; SZMRECSÁNYI Miklós 1937. 48.

4 „Anonymus”: Mi állott hajdan Egeiben a török-mecset helyén? = KANDRA Kabos 1887. 225-227.

5 SZABÓ János Győző feltételezése szerint már 1580 után káptalani templomként használták a Szent Katalin templomot. SZABÓ János Győző 1977. 126.; SUGÁR István 1984. 277-278.

115