Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Cseh Zita: Az MSZMP Heves Megyei Bizottsága szervtörténetének vázlata • 143

sára és a párton belüli választási rendszer megváltoztatására csak 1989-ben került sor.4

A szervezeti szabályzat rendelkezett a pártszervezetek választott testületéiről, míg a pártbizottságok mellett működő apparátusok szervezeti felépítéséről az MSZMP Központi Bizottsága Politikai Bizottságának határozatai rendelkeztek. A határozatok végrehajtásáról konkrét utasítást az MSZMP KB Titkársága adott ki. Helyi szinten a politikai bizottság instrukciói alapján a pártbizottság végrehajtó bizottságának kellett az ügyben intézkednie.

Főbb szervezeti változtatások az MSZMP Heves Megyei Bizottságában

1956 novemberétől 1957 júniusáig (az MSZMP országos értekezletéig) a megyei pártbizottságot ideiglenes vezető testületek irányították: az (ideiglenes) intéző bizottság a pártbizottság elődjeként, az (ideiglenes) elnökség a végrehajtó bizottság elődjeként tevékenykedett. Választott testületként működött a fegyelmi bizottság - az MDP ideje alatt a terület a fegyelmi referenshez tartozott -, illetve a revíziós bizottság.

A pártapparátus szervezeti felépítéséről először a Politikai Bizottság 1961. december 5-i ülésén esett szó, mely jelentősebb változtatásokat Heves megyében a járási pártbizottságok szintjén hozott. A Heves megyei pártbizottság apparátusának szervezeti felépítése 1964-ig lényegében azonos maradt az elődpárt, a Magyar Dolgozók Pártja megyei szervezetének struktúrájával. így a következő osztályok, illetve feladatkörök voltak elkülöníthetők:

párt- és tömegszervezetek osztálya (7 fővel) agitációs és propaganda osztály (5 fővel) ipari (és közlekedési) osztály (3 fővel) mezőgazdasági osztály (3 fővel)

adminisztratív főelőadó (korábban ezt a feladatot az adminisztratív osztály látta el) pártgazdasági és ügykezelési osztály (3 fővel)5

Az osztályokon dolgozó politikai munkatársak meghatározott munkaterülethez kapcsolódva tevékenykedtek. A párt- és tömegszervezetek osztályán 3

4 A párt a területi, az üzemi elv szerint épült fel. (1989 második felében a pártszervezés súlypontja a munkahelyről a lakóterületre helyeződött át.) A munkahelyeken és lakóterületeken -, ahol legalább három párttag volt - alapszervezetek alakultak, amelyek üzemi, községi, kerületi, városi szervezetekbe egyesültek, s amelyeket pártvezetőség vagy - 200-nál több párttag esetén - pártbizottság irányított. Az alapszervezet legfelsőbb szerve a taggyűlés, az üzemi, a városi, a városi-kerületi, a járási, a megyei és a budapesti pártszervezeteké pedig a pártértekezlet volt. A párt vezető szerveit alulról felfelé választották. A budapesti, a megyei, a kerületi, a járási és a városi pártbizottság a területén lévő valamennyi pártbizottság és alapszervezet felettes szerve volt. A felsőbb pártszervek határozatai kötelezőek voltak az alsóbb szervekre.

5 HML XXXV. 22 f. 11. cs. 8. őe.

144